Hétfőn Gabriel Šípoš, a Transparency International Slovensko (TIS) igazgatója a Facebookon osztotta meg személyes véleményét a Pravda újságírónőjével kapcsolatban, két nappal később headline cikket kapott a második és harmadik oldalon.
Vanda Baby Vavrová a Pravdából a Trasparencynek írt, hogy a megyék átláthatóságáról szóló cikkünkbe kérné a mi véleményünket is. Melyik az etikailag erősebb válasz?Šípoš Facebook státuszüzenete:
A. Segíteni neki a cikkel úgy, mint minden más újságírónak, hisz a cikke hozzájárul a korrupcióellenes küzdelemhez
B. Nem segíteni neki, mert egy olyan újságírónőt támogatnék, aki korrumpált, és a mi célunk, hogy az ilyen embereket kiközösítsük a rendes társadalomból
C. Egyéb
Hm?
POLL
Šípoš a lehallgatási botránykor megjelent Kali-Bejby ügyre célzott, amikor korrumpáltnak nevezte az újságírónőt. Két nappal később a Pravda sértődött kommentárt közölt a tudósításoknak szánt második oldalon. “Gabriel Šípoš viselkedése a TIS igazgatójaként pofántlanság” – mondta Nora Slišková, a Pravda főszerkesztője. Slišková úgy beszél az etikáról, hogy a minőségét már győzte megvillantani tavaly novemberben, amikor az év legrosszabb kommentárját publikálta.
| Kicsoda Gabriel Šípoš? A budapesti CEU-n végzett gazdaságtudomány és politológia szakon, a pozsonyi Academia Istropolitana Nova egyetemen újságírást tanult. 2001-től az INEKO elemzőjeként dolgozott, mellette a Slovak Press Watch (SPW) blogot szerkesztette, ahol a médiák hoaxairól és hibáiról írt. 2009 óta a Transparency International igazgatója. |
Az SPW írása közben Šípoš gyakran keveredett személyes konfliktusokba az újságírókkal. Említésre méltó például az Eduard Chmelárral folytatott blogháborúja, és a Pravda körüli tulajcserékre reflektáló cikksorozata. Szakmai szempontból hibát követett el, hogy személyes vonalon kezelte Vavrová felkérését. Fico első kormánya négy éven keresztül hitelteleníteni próbálta az elemzőket, és az egyes civil szervezetek vezetőit, mondván: ezek a volt Dzurinda-kormány emberei és tanácsadói, akiknek nincs erkölcsi joguk kritizálni, hiszen nem oldották meg Szlovákia problémáit. Tekintve a Fico-kormány korrupciós hajlandóságát, az ügyet a TIS diszkreditálására fogják használni.
A Pravda, mint napilap nem először szerepelt le. A gyakori tulajdonosváltások állandóan befolyás alatt tartották a tartalmat, megpecsételték a márkanevet. Nora Sliškovát a csődbe ment balliberális irányvonalú Žurnál hetilapból vette át 2010-ben a Pravda új vezetősége, és bizalmasként rögtön be is ültették az igazgatótanácsba. Bár Slišková 2010 év végén úgy nyilatkozott, hogy vége a kísérletezgetésnek és a bulvarizációnak, nem történt lényegesebb előrelépés a tartalom komolyabbá tételében. Az ő főszerkesztősége alatt tagadta meg az írást négy irodalmár is. A Galko-féle lehallgatási botrányt követően csupán érzelmi vonalon publikált a Pravda, és a történtek ellenére sem menesztette a régi (žurnálos időkből való) barátnőjét, Vanda Vavrovát.
A Pravdát ettől függetlenül nem szabad hiteltelenként kezelni, a szerkesztői nagy részét viszont igen. Šípoš céljai jók, de ugyanez nem mondható el a módszereiről.
A témával a TIS és az O médiách mai bejegyzése is foglalkozik, megszólal benne Šípoš és Slišková is.
A Facebookos diszkuszió összefoglalása:
