Nem egy Bill of Rights, ám az 1994-es komáromi nagygyűlés óta ez az első komolyabb aktus, melyet a szlovákiai magyar érdekképviselet véghezvitt. Hogy a dokumentum ne kerüljön polcra, a következő feladat a minimum szellemiségének kialakítása. Ez egyébként akarva-akaratlanul kialakul az aláíró szereplők és a célközönség viselkedése által. Jó lesz erre odafigyelni.
A németek elég jól tudnak egy konszenzusos alapon megegyezett ügyért közösen, mindenki a maga módján cselekedni – élő példa erre az euró megmentése. Most itt az alkalom, hogy minden szlovákiai magyar szereplő megpróbáljon hasonlóképpen viselkedni: média, értelmiségi, civil szervezet, politikus vagy választópolgár. A Kerekasztal mehet tovább a szakmai anyagok kidolgozásával, eddig ritkán tárgyalt témák és kérdések felvetésével, saját legitimitásának erősítésével. A pártok vezetésén leginkább a választóik kérhetik számon, hogy mennyire veszik a minimumot komolyan. Ne legyenek illúzióink, a politikai marketing szempontjábol ezt a szöveget a pártjaink sok mindenre kihasználhatják és ki is fogják, ezzel együtt kell élni.
A másik feladat a minimum elmagyarázása: olvasva az első reakciókat a leggyakrabban a „Mire jó ez a darab papír?”, „Eddig mit csináltak?”, „Más problémák is vannak.” merül fel, bizonyítékként arra, hogy eddig nagyon kevés igazán sikeres össztársadalmi kezdeményezés valósult meg vidékeinken. A legutóbbi, szélesebb tömegeket bevonó esemény a Mečiar-kormány alternatív iskolák bevezetése elleni tiltakozása volt. Ilyen összpolgári megmozdulás emlékének a hiányában sokan (jogosan) kérdezik, hogy mire jó az egész?
Változó üzenet
Már leírtuk, hogy a többségi nemzet felé irányuló üzenetekben minőségi fordulatra van szükség. A minimum tegnapi szlovák sajtójában öröm volt látni ezeket az új elemeket (az alkotmány preambulumának tarthatatlansága, a proaktív, semmint reagáló stílus megjelenése). A jelszavakat azonban meg kell tölteni tartalommal, eredményeket állítva mögé. A média, internetes fórumok, civil szervezetek ellenőrző és kezdeményező szerepe ebben nagyon fontos lesz. Ezzel kapcsolatban jó hír, hogy legutóbb, a kétnyelvűség frontján megjelent egy komoly polgári számonkérés: Somorján a helyi MKP-n kérték számon a kétnyelvű feliratok hiányát az új autóbusz-pályaudvar átadása után. Előbb-utóbb egyre többen jönnek rá, hogy a demokrácia csak akkor működik, ha részt is vesznek benne (és ami nem csak a négyévenkénti szavazást vagy petíciók aláírását jelenti). Nem hiába került a minimumba bele az aktív közösségi részvétel mint a „túlélés” egyik feltétele.
