Úgy érzi, nincs párton belüli ellenzéke. Azt állítja, ha rajta múlott volna, Szöllös János, a Rozsnyó-gate főszereplője már nem lenne a megyei képviselőjelölti listán.  Az eset miatt hozzányúlna pártja alapszabályához is, hogy megnyirbálva a korábban nagyra tartott decentralizáltságot és felülről is bele tudjanak nyúlni az ügyekbe. A Híd elnöke után az MKP vezetőjét is kifaggattuk.  Berényi József-interjú a Közbeszéden, első rész. A folytatást holnap közöljük le.

Önkormányzati választások

– Két hét múlva választunk. Megyeelnökként elég sok kampányrendezvényt végigénekelt már. Tudják az emberek, hogy miről fognak dönteni? Érdekli őket egyáltalán?
– Változó tapasztalatokkal találkozunk az egyes településeken. Valahol teljes teltház van, volt ahol gyérebb a részvétel, de ez persze azon is múlik, hogy kit hívunk fellépőnek. Nem titok, hogy a mai kampányrendezvényeken nem elég csak a politikusoknak megjelenniük, ugyanis sokkal gyérebb lenne a részvétel, mint mondjuk a kilencvenes évek elején. Ha elkezdünk beszélni a megye hatásköreiről és arról, hogy az elmúlt 4-8 évben milyen munkát végeztünk, akkor nem azt látom, hogy elaludna a közönség, épp ellenkezőleg, utána pedig még véleményezik is. Tehát az éneklésen kívül komoly témákkal is foglalkoztunk. 

– Tehát kísérőprogram nélkül nem lehet átadni a politikai célkitűzéseket?
– Így van, úgy látszik, hogy az elmúlt 20 évben kialakult hagyományok most már megmaradnak.

– Négy éve az MKP 40 képviselői helyet szerzett, a Híd pedig kettőt. Idén ennél biztosan rosszabb lesz a helyzet. Felkészült arra, hogy a párton belül ellenzéke támad a rosszabb választási eredmények miatt?
– Nem érzékelem, hogy a párton belül ellenzékem lenne, hiszen háromszor álltam az MKP tisztújító kongresszusa elé és mindháromszor egyedüli jelölt voltam. Ha lenne komoly ellenzékem, akkor a háromból legalább egyszer lett volna ellenjelöltem. A pártelnöki megmérettetések gyakoriságában biztosan én vezetek a Guiness rekordok könyvében (nevetés). A megyei választások nagyon jelentősen járási szinten dőlnek el. Egy dolgot kértem az MKP-soktól: hogy tolerálják azt, hogy Nagyszombat megyére kell összpontosítanom az elnökjelöltségem miatt, és ezért nem tudok részt venni a többi járás, kerület támogatásában. Gondolom, hogy a tapasztalt helyi és járási vezetők ezt megértik, úgyhogy ettől nem tartok.

– Nem az ön jelenlegi párton belüli helyzetére gondoltam. A párt  alapszervezetei lesznek felelősek azért, hogy kivel kötöttek koalíciót, és hogy milyen eredményt érnek majd el? A felsőbb vezetés mentesül a felelősség alól?
– A felelősség természetesen mindig az országos elnöké és az elnökségé is, de éppen a megyei választások azok, ahol ez a felelősség megosztott. Biztos, hogy eltérőek lesznek az eredmények az egyes járások között is. Ha lesz járás, ahol jó eredményt tudunk elérni, az igazolja azt, hogy országos szinten nagy hiba nem történt. Ha lesz rosszabb eredmény is, akkor össze lehet a járásokat hasonlítani és megkeresni az okokat.

– Tehát nem számít ellenállásra olyan esetben sem, ha nem ön nyeri a Nagyszombat megye elnöki posztját?
– Nyilván ez alól kivétel az én jelölésem, illetve, hogy milyen eredményt érek el. Természetesen szeretnék második helyen végezni, minden más kérdés csak az eredmények ismeretében időszerű számomra.

IMG_5852

– Hogyan látja jelenleg az esélyeit Nagy Józseffel szemben? Százalékarányban?
– Nem tudom megmondani. Ami tőlem telik, azt megteszem, hogy a választók bizalmát elnyerjem. Nem akarok spekulációkba bonyolódni.

– Elég kockázatos az ön részéről, hogy MKP-elnökként jelöltette magát a megyeelnöki posztra. Ha alulmarad Nagy Józseffel szemben, akkor felajánlja a lemondását?
– Ez az a kérdés, amely a választások után lesz időszerű. Nem úgy folytatom ezt a küzdelmet, hogy alul maradjak.

– Tehát nem válaszol a kérdésemre.
– A választások után.

– Elégedett a kampányával?
– Elégedett vagyok. Úgy érzem, hogy a lehetőségeinket kihasználjuk. Ne felejtsük el, hogy nem vagyunk parlamenti párt, nincs asszisztenseink hada, mint korábban. Ennek megfelelően szerintem elég hatékony és intenzív a kampány.

– Mennyibe került?
– Ezt szintén csak a végén tudom megmondani, jelen pillanatban az óriásplakátokra szánt kiadások kb. 10-15 ezer eurót tesznek ki.

– Számolhatunk tehát azzal, hogy a választásokat követően nyilvánosan is elszámol a kampányra szánt pénzösszegről?
– Nem tudom, hogy ez szükséges-e, de amennyiben megkérdeznek, akkor a választások után meg tudom mondani.

– A megyei választási kampányukat nagyon csúnyán indította el a rozsnyói ügy, nem gondolja, hogy az országos elnökségnek rögtön cselekednie kellett volna és nem a regionális szervekre bízni azt, hogy felelősségre vonják-e Szöllös Jánost?
– Az augusztusi szavazás októberben került nyilvánosságra. Én sem tudtam korábban róla. A listaleadás dátuma szeptember 30. volt, ha ez előtt került volna nyilvánosságra a szavazás, akkor könnyebb helyzetben lettünk volna. Gondolom nem véletlenül a listaleadás után hozták ezt nyilvánosságra. Ami a kérdést illeti, erősen decentralizált párt vagyunk. Annak idején kinőtt egy olyan MKP-s pártelnök Bugár Béla személyében, aki rátelepedett a pártra.Ezért most van egyfajta túlzott félelem,  ami miatt a pártelnök hatalmát korlátozni kell. Ebben az esetben ez most visszaütött. Az országos elnökség megtárgyalta az ügyet, hozott egy ajánlást, amely arról szól, hogy Szöllös Jánost a listáról le kell venni, de ebben az elnökségnek nincs hatásköre. A járási elnökség megkapta az ajánlást, ők szintén amellett döntöttek, hogy Szöllös Jánostól a bizalmat meg kell vonni, viszont a kerületi megbízott kikérte az alapszabályt felügyelő bizottság véleményét, aki azt mondta, hogy csakis a járási konferencia hivatott visszahívni a jelöltet. Viszont a járási konferencia összehívására a választások előtt már nincs idő. Egyet kell értenem azokkal az elemzőkkel, akik azt mondták, hogy a párt működése alapszabályi szinten felülbírálatra szorul.

– Ha ön lenne a kompetens személy, akkor azonnal visszahívná Szöllöst?
– Igen. Ugyanakkor azt, hogy a rozsnyói magyarság, és konkrétan a rozsnyói középiskolai magyar tanítási nyelvű oktatás bajba került, nem lehet egy ember nyakába varrni. Ez igazságtalan lenne Szöllös Jánossal szemben

– A rozsnyói eset egy bizonyos szintű szakmai felkészületlenséggel is magyarázható (a kisebbségi jogok területén). Nem gondolja, hogy ideje lenne kidolgozni a szakmai terveket a kis- és középiskolák racionalizálására, illetve fejlesztésére? Ez nélkül ugyanis bármikor becsúszhat egy hasonló baleset.
– Mi abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a pedagógusszövetség elnöke az országos tanács tagja is egyben. A pedagógusszövetségen keresztül készülnek ilyen jellegű szakmai tervek, elemzések és felmérések az óvodák és iskolák helyzetéről. Mi ezekről az anyagokról tájékoztatást kapunk Pék Lászlótól és mi ezt fel is vállaljuk és képviseljük. Önálló anyagokat  ezért ritkán készítünk ennek a személyi átfedésnek köszönhetően.

– Jövőre önkormányzati választások is lesznek. Kiad az MKP valamilyen alapelveket, hogy csak azokat a jelölteket fogja támogatni, akik egyetértenek vele? A közelmúltban nem egy eset történt, amikor az MKP-sok nem az MKP-s értékrend alapján cselekedtek.
– Én már a Gombaszögi Nyári Táborban megrendezett pártelnöki vitában is elmondtam, amikor az egyik komáromi képviselőnkkel kapcsolatban tették fel a kérdést, hogy a helyhatósági választások előtt az országos tanácsnak kell hoznia olyan döntést, amelyben le lesznek írva azok az alapelvek, amelyeket a helyi jelölteknek fel kell vállalniuk. Ebben pl. a kétnyelvűség szorgalmazása és átültetése egy valós elem lesz. Ha az OT jóváhagyja a dokumentumot, ezt mindenkinek alá fog kelleni írnia.

– Hogyan lesz szankcionálva a be nem tartása?
– Az etikai bizottság az, amely meghozhatja ezeket a döntéseket. Valaki egy bizonyos ideig esetleg nem gyakorolhatja a párton belüli jogait, vagy akár elveszítheti a párttagságát, vagy nem lehet jelölt a legközelebbi választásokon.

– Tehát elvesztheti a szavazójogát?
– Alapvetően a párton belüli jogköreit veszítheti el, nem vehet részt testületi üléseken, tehát nem is szavazhat.

IMG_5860

Politikai hatékonyság

– A szakmai hatékonyságon kívül a kisebbségi érdekképviselet másik fontos összetevője az együttműködési potenciál. Ebből a szempontból az MKP elég rosszul áll, ugyanis ez a potenciálja sokkal kisebb, mint mondjuk a Hídé. Partnerek nélkül hogyan akarják a programjukat megvalósítani?
– Ez a megközelítés azért tűnhet így, mert nem vagyunk bent a parlamentben. Ha bent lennénk, akkor nyilván része lennénk a Népi Platformnak. De ha megnézzük akár a megyei, vagy a helyhatósági szintet, akkor ez az együttműködés a szlovák pártokkal működik. Mivel a Smer a legerősebb megyei szinten, ezért az együttműködés velük a legintenzívebb, de Pozsony megyében épp a jobboldali pártokkal van együttműködésünk, és Nyitrán is jobboldali jelöltet támogatunk. Ahol az MKP tisztségeket tölt be a politikai intézményekben, ott az együttműködés megvan.

– Országos szinten gondoltam. Nincsenek szakmai egyeztetések a szlovák pártokkal, sőt egyesek el is határolódnak az MKP-tól, illetve a témáitól, és izolálják a retorikája miatt.
– Szerintem ez 2010 óta nem így van. Nem érzek semmilyen izolációt és azt sem érzem, hogy a mi témáinkkal szemben zárkóznak el. A magyar témákkal szemben zárkóznak el! Itt lehetne intenzívebb a mai magyar parlamenti képviselet. Hogy nem zárkóznak el előlünk, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a KDH elnöke, Ján Figeľ a héten hívott fel telefonon, hogy üljünk le egyeztetni az elnökjelölt személyéről. Az SDKÚ elnöke is azt mondta, hogy üljünk le a választások után egyeztetni az elnökjelölt személyéről. Ott, ahol az MKP bele tud szólni az országos politikába, ami most nem a parlament, hanem minden más, ott igenis megszólítanak bennünket, különösen azóta, hogy az utolsó felmérések nem voltak 4,5% alatt. Bizonyos szempontból tehát megkerülhetetlenek vagyunk.

– Ha parlamenti párt volna az MKP, akkor bizonyára rákényszerülnének a szlovák pártok az MKP szavazataira, de szavazói szinten, tehát a szlovák pártok szavazóinak továbbra is elfogadhatatlan az MKP.
– Én ezt nem tapasztalom.

– Tehát nincs rosszabb együttműködési potenciálja a szlovák pártokkal, mint mondjuk a Hídnak?
– Ez abszolút így van. A különbség csak annyi, hogy nem vagyunk bent a parlamentben.

– Az MKP miért nem próbált meg mondjuk a szlovák pártokkal valamilyen nyilatkozatot kiadni a Pered-ügy kapcsán? A Híd megtette, igaz elég szerencsétlenül…
– A Polgári Konzervatív Párt (OKS) elnökével telefonon konzultáltam ebben az ügyben, de éppen az után adta ki a Népi Platform a nyilatkozatát. Ezek után ezt már nem tartottam időszerűnek, mert úgy nézett volna ki, hogy futunk az események után. A nyilatkozatuk pedig, ahogy sikerült… Örülök, hogy nem vagyunk benne.

– A Polgári Konzervatív Párt országos szinten elég súlytalan, negyed annyi százaléka van, mint az MKP-nak. Elképzelhetőnek tartja, hogy mondjuk az SDKÚ-val, az SaS-szel, vagy mondjuk az Egyszerű Emberek bizonyos frakcióival vegye fel a kapcsolatot hasonló témák kapcsán?
– Én azért nem írnám le az OKS-t, hiszen tabutémákat lehet velük megnyitni. A liberálisokkal nem tartom esélyesnek, hogy magyar ügyekben előrébb lépjünk. Amikor Pavol Frešo támogatását aláírtuk, akkor volt egy véleménycsere köztünk és Sulík között, ahol azt mondta, hogy egyszer elragadtatta magát, amikor az MKP-t szélsőséges pártnak nevezte. Ezt Bárdos Gyulának és nekem mondta, ezzel is akarom igazolni, hogy nincs ilyen jellegű visszautasítás az MKP felé. Elsődlegesen az MKP-nak nem célja, hogy a szlovák pártokkal közösen nyilatkozatokat adjon ki, hanem, hogy megfogalmazzuk megmaradásunk feltételeit és  régióink felzárkózását, utána ehhez kell keresnünk támogatókat és partnereket. Ez nyilván nem egy egyszerű folyamat, de mi azt az elvet valljuk, hogy minden szempontból a maximális terveket kell kidolgozni. Ha abból indulunk ki, hogy mi az, amit a szlovák pártok elfogadnak, akkor nagyon gyönge javaslatok fognak születni, ami nem segít a helyzetünkön.

IMG_5866

– Mi a véleménye arról, hogy az MKP-s vezetésű községek nem hajlandóak magyarul kommunikálni a lakosokkal? Nemrég Gútán merült föl ez az eset, az előtt pedig Komáromban, ahol az alpolgármester gazdasági okokra hivatkozva ellenezte a kétnyelvűséget.
– A gútai esetet nem ismerem, de a komáromival intenzíven foglalkoztam. Ott kommunikációs probléma történt. Az alpolgármester később igazolta, hogy az évek hosszú folyamán szorgalmazta a kétnyelvűséget. Ezeket a kérdéseket kívánják kezelni a feljebb említett alapelvek, amit mindenkinek alá kell majd írnia.

– Már jelezte azt, hogy az autonómiatervezetük az új évben kerül bemutatásra, hogy áll most ez a tervezet? Kik a szerzői?
– Az MKP politikusai, alelnökei és az általuk felkért szakértők fogalmazzák. Őry Péter a felelős azért, hogy ez az anyag elkészüljön. A nyugat-európai tapasztalatokat dolgozza fel, és azt a szaktudást, amely a felvidéki magyarok között, illetve magyarországi segítséget is felkértünk a fogalmazásban. Bízom benne, hogy ezt decemberben már közvitára lehet bocsájtani. A közvita után pedig aláírásokat szeretnénk gyűjteni a javaslat mellé, mert ha csak az MKP mint parlamenten kívüli párt javaslata marad, akkor az nem jelent olyan sokat, mintha a javaslat mögé tömegeket sorakoztatunk fel. Erdélyből kaptuk ezt az ötletet, ez lesz a következő tavasz fő feladata.

– Őry Péteren kívül mondana még pár nevet?
– Az összes alelnökünk, felkértünk jogászokat és szakértőket is.

– A szakértők neve nem nyilvános?
– Nem beszéltem meg velük, hogy nyilvánosságra kívánják-e hozni a nevüket.

– Főképp szlovákiai magyarok vagy erdélyiek?
– Elsődlegesen szlovákiai magyarok, de vannak erdélyiek, vajdaságiak és magyarországiak is.

 

A beszélgetést október 25-én készítettük. Az interjú következő része csütörtökön jelenik meg. Szó lesz benne az MKP és a civil szféra kapcsolatáról, a szlovmagy vírus filozófiájáról és a kétnyelvűségről is. A kérdéseket a Közbeszéd szerkesztősége állította össze. A múlt héten Bugár Bélát kérdeztük, olvasd el itt és itt.