Úgy véli, a szlovákiai magyarság körében nagy igény van az összefogásra. Konzervatív jelöltnek tartja magát, de a kampány során mindekit meg szeretne szólítani. Nem voltak személyi ambíciói, vallja. Bárdos Gyulával, a Magyar Közösség Pártjának köztársaságielnök-jelöltjével beszélgettünk.
Miért szeretne elnök lenni? Mi a legfontosabb, amiért indulni kíván?
Tisztázni szeretném, hogy nem voltak személyes ambícióim. Miután felmerült a nevem, nagyon komolyan el kellett gondolkodnom a felkérésen. Véleményem szerint elérkezett az ideje annak, hogy magyar elnökjelölt is részt vegyen az államfőválasztáson. Erre eddig nem volt példa. Az MKP három elődpártja egyesülését követően volt erre igény és voltak jelöltek a pozícióra, de valahogy soha senki nem hozta meg a döntést. Akik indulhattak volna, nem vállalták, mondván a társadalom még nem érett meg arra, hogy a magyarság jelöltje önállóan induljon. Ez nem volt helyes álláspont. Tudatában vagyok annak, hogy magyar jelöltnek nagyon nehéz győznie, de az olimpiára sem csak azok mennek, akik győznek. Természetesen az önálló indulás rejt bizonyos kockázatokat, de úgy vélem, ha mérlegeljük a pozitív és negatív dolgokat, egyértelmű, hogy a pozitívumok vannak többségben. Véleményünk szerint egy önálló magyar jelöltnek az indítása felnőtté teheti a politikai és társadalmi közbeszédet, és végre magasabb szinten kezdődhet társadalmi vita arról, hogy a többségi nemzet képviselői is vegyék észre: az itt élő magyarok nem másodrangú állampolgárok, és nem akarnak rosszat ennek az országnak.
Mennyire volt egyértelmű a párton belül, hogy Bárdos Gyulát kell köztársaságielnök-jelöltnek választani?
Meglepetésemre a döntési folyamat teljesen egyértelmű volt. Korábban több jelölt neve is felmerült, egyetemi oktatóktól kezdve az ismert közéleti személyiségekig. Fontos volt, hogy egy olyan jelöltnek kell lennie, aki nem osztja meg a társadalmat. A pártelnök javaslata volt, hogy én legyek ez a személy. Néhány napos gondolkodási időt és a legközelebbi hozzátartozóimmal való konzultációt követően mondtam igent. Az MKP Országos Tanácsa, szintén egyhangúlag, titkos szavazáson biztosított a támogatásáról. Erdélyben és Vajdaságban már gyakorlata van annak, hogy az elnökválasztáson önálló magyar jelölt indul, az ő tapasztalatuk azt mutatja, hogy azért jó egy olyan személy, akinek van politikai tapasztalata, mert ha tetszik, ha nem, a politikummal és a politikusokkal kapcsolatba kell kerülni minden jelöltnek és magának a köztársasági elnöknek is.
A Pátria Rádiónak adott interjúban is említette, hogy a pártban igyekeztek nem megosztó jelöltet találni. Mit ért az MKP megosztó személyiség alatt?
Az egységes MKP szétválását követően sokan nagyon határozottan és néha nagyon keményen fogalmaztak. Azok, akik esetleg sokkal erősebb jelzőket használtak, természetesen nem nagyon tarthatnának igényt az új párt szimpatizánsainak a támogatására. Tudomásul kell venni, hogy a szlovákiai magyarság körében nagyon nagy az igény az összefogásra. Ilyen szempontból Pozsony megyében, ahol az MKP megyei elnökeként tevékenykedem, sikerült a Híddal és a többi jobboldali párttal egy példás együttműködést kialakítani. Helyi szinten meg tudtunk egyezni, és 3,6 százaléknyi Pozsony megyében elő magyar 10 MKP–Híd jelöltet tudott szerezni a 34 koalíciós képviselőből. Együtt tudunk működni és együtt is működünk, a szlovákokkal is. A sikeres pozsonyi példát az egész országos szintre most ki lehetne terjeszteni.
A Nova, az Egyszerű Emberek és az SDKÚ néhány képviselőjének köszönhetően a támogatói aláírásoktól függetlenül is indulhat a választásokon. A politikában minden gesztusnak ára van, mivel fog ezért Ön és az MKP az említetett pártoknak tartozni a jövőben?
Semmivel. Természetesen köszönet jár, de hangsúlyozni szeretném, hogy sem én, sem az MKP senkit nem kért fel arra, hogy képviselői aláírásokkal támogassák az indulásomat. A parlamenti képviselők támogatása nem egy fizikai személynek, nem Bárdos Gyulának szól, ez reakció az állampártként viselkedő Smer inkorrekt viselkedésére.
Fotó: Tuba Ádám
Konzervatív jelöltnek tartja magát?
Egyértelműen konzervatív jelöltnek tartom magam, de úgy gondolom, hiba lenne, ha csak a konzervatív, jobboldali érzelmekre apellálva szeretnénk jól szerepelni a választásokon, hiszen a más politikai eszméket képviselő polgárok részéről is erős az igény az összefogásra.
Egyértelmű, hogy a magyar szavazatokért Ön és Pavol Hrušovský fog versenyezni. Mivel jobb a Híd jelöltjénél? Mivel tud többet ajánlani a magyar választóknak?
A jelöltséget nem úgy fogom fel, hogy valaki ellen indulok. Öt évvel ezelőtt volt egy nagyszerű jobboldali jelölt [Iveta Radičová, szerk. megj.], aki mögé fel tudtunk sorakozni, de most nincs ilyen kiemelkedő személyiség. Pavol Hrušovskýt nem tartom olyan erős jelöltnek, hogy rögtön az első fordulóban ilyen masszív támogatást kapjon tőlünk, nem beszélve arról, hogy 2004-ben František Mikloško indulásakor sem tudtuk mozgósítani a választókat az első fordulóban. Ha azt szeretnénk, hogy a Dél-Szlovákiában élők részt vegyenek a választáson, akkor egy helyi jelölttel tudjuk őket a legjobban mozgósítani. Ez a jelöltség szerintem a személyemtől függetlenül jó a felvidéki magyaroknak, az itt élő nemzetiségeknek, és szeretném megszólítani a velünk elő szlovákokat is…
Ez rendben van, de mégis mi az az üzenet, amivel maga mögé tudja állítani ezeket a választókat?
Nem tudom egyértelműen kijelenteni, hogy miben vagyok jobb, egy biztos, a dél-szlovákiai választók engem jobban ismernek. Mindig közéleti ember voltam, Csemadok-elnökként is kapcsolatban állok az emberekkel, Pozsonytól egészen az ukrán határig. Várjuk ki, hogy ki milyen támogatást fog kapni. Ez a jelöltség semmiképpen sem az itteni demokratikus erők ellen, az emberi és kisebbségi jogokat figyelembe vevők ellen szól, pont fordítva. Ez a jelöltség arra szolgál, hogy annak a jelöltnek, aki bekerül a második fordulóba – amennyiben képviseli a mi ügyeinket – megfelelő támogatást tudjunk nyújtani.
Ön szerint Pavol Hrušovskýban van affinitás a magyar ügyek iránt?
Pavol Hrušovský esetében egyértelműen el kell mondani, hogy kedvező változáson ment át. Egy pozitívumot tudok kiemelni, az ország megalakulásának tizedik évfordulója alkalmából házelnökként mondott egy nagyon szép beszédet, ahol felvállalta a közös történelmet, és egy európai szellemben, a szlovák politikusoktól nem várt módon szólt a jelenlévőkhöz.
Ezt Bugár Béla is hasolóan véli. Hrušovský 2008-ban mégis ott volt azok között a képviselők között, akik megszavazták a Beneš-dekrétumok sérthetetlenségét kimondó parlamenti határozatot. Mit ért hát a kedvező változás alatt?
Tudatosan kerülöm a negatív kampányt, senkiről nem fogok lejárató dolgokat mondani. A fent említett dolog tény, és ezzel tisztában vannak a felvidéki magyarok, illetve azok a választók, akiket az urnákhoz akarunk vinni. Nem tartanám korrektnek, ha én hívnám fel erre a figyelmet, az emberek maguktól is tudják, hogy mi történt. Itt nem csak Hrušovskýról van szó, egyetlen más jelölt sem meri felvállalni a mi érdekképviseletünket, sem pedig azt, hogy a kényes témákban egyértelmű véleményt mondjon. Egyetlen egy jelölt sem mondaná ki, hogy a Beneš-dekrétumok esetében minimum bocsánatot kell kérni és az érintetteket kárpótolni kell. Ez egy újabb érv amellett, hogy miért van szükség önálló magyar jelöltre.
Fotó: Tuba Ádám
Milyen témákat szeretne bevinni a szlovák közbeszédbe?
Ami most történik, arra még nem volt precedens. A korábbi elnökválasztások során a magyar témákat soha senki nem vetette föl. Ez egy remek alkalom arra, hogy a szlovák–magyar párbeszéd magasabb szintre kerüljön. Jelenleg ezen a területen mosolydiplomácia zajlik. Jönnek-mennek a fontos emberek és mosolyognak, miközben a magyarság helyzete egyre csak romlik. Erre fel kell hívni a figyelmet. Változtatni kell a szlovákság nézőpontján, hogy ne úgy tekintsenek ránk, mint akik szét akarják verni az ország integritását. Az én gyerekeim is itt élnek, az én családom is itt él. A mi eredményeink a tudomány, a művészetek és a sport terén, vagy bárhol máshol, mind az ország javát szolgálják. Ha ebben sikerül egy kicsit előre lépnünk, már megérte az önálló jelölt indítása. A magyar jelölt garancia arra, hogy nem lehet lesöpörni a témát az asztalról. Az viszont már a jelölt talpraesettségen múlik, hogy mikor, hogyan és mennyit adagol ebből.
Ezek nagyon általános megfogalmazások. Melyek az Ön számára elengedhetetlen fontosságú témák, amelyeket meg akar jeleníti a kampány során? Az utóbbi 15 évben nem egy alkalma lett volna az MKP-nak, hogy felhozzon témákat, de ezt nem tette elég határozottan. Mitől más ez a mostani helyzet?
Az egész jelöltségnek ez a kulcsmomentuma. Biztosan nem lehet elvárni, hogy egy jelöltség nyomán teljesen megváltozzon a helyzet. Nem vagyunk naivak, sem idealisták, realistáknak kell lennünk. De azzal, hogy ezt a témát emberi hangon, érthető módon elmondjuk, egy óriási lépést teszünk annak az irányába, hogy elkezdődjön az érdemi párbeszéd. Arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy ennek az országnak rossz, ha csökken a saját sokszínűsége. A népszámlálási eredmények márpedig azt mutatják, hogy e tekintetben is rossz irányba megyünk. Az elmúlt két évtizedben nagyon sok mindent rosszul, kevés eredménnyel csináltunk. Ennek az időszaknak az értékelését nagyon önkritikusan kell elvégezni, akár saját magam irányába is. A jó szándék ugyan megvolt, de elkövettünk hibákat, melyekből okulni kell. Az egyik legnagyobb hiba az volt, hogy nem tudtuk kellőképpen megfogalmazni céljainkat és megértetni magunkat a többséggel. Ez a jelöltség erre esélyt ad.
Mégis mi az a három-négy húzótéma, amit prioritásként kezel?
Elsősorban Dél-Szlovákia felzárkóztatása, a kisebbségi oktatás és a kisebbségi kultúra, valamint a nyelvhasználati jogbővítés. Ezeket a témákat más nem fogja felvetni. A Beneš-dekrétumoknak mindenképpen el kell hangozniuk a kampányban, itt van egy olyan mulasztása az államnak, ami inkorrektség az itt élő magyarokkal szemben. A demokrácia fokát a kisebbség helyzete tudja a legjobban megmutatni. Ha egy kisebbség jól érzi magát, az azt jelenti, hogy a demokrácia is magas fokon van. Szlovákiára ez sajnos nem jellemző. Nem lehet kihagyni Malina Hedvig ügyét, én hangosan beszélni akarok arról, hogy őt kiűzték Szlovákiából. Ez hatalmas szégyen és az alapvető emberi jogok földbe tiprása. Nem akarok visszaélni az ő történetével, de ez egy tény, amelyet nem lehet szó nélkül hagyni. A peredi népszavazás ügye szintén elfogadhatatlan. Ezek adják meg a vezérmotívumait annak, hogy miről szeretnék beszélni a kampány során.
Fotó: Tuba Ádám
Ha jól tudjuk, most januárban mutatják be az MKP autonómiatervezetét. Elnökjelöltként fel fogja vállalni a kisebbségi önkormányzatiság ügyét?
Természetesen. Ha a kisebbségi önkormányzatiság témája nem jelenne meg, ez azt jelentené, hogy egy fontos dolgot nem merek vállalni. Az autonómiakoncepció nem lehet csak egy párt ügye. Ennek a javaslatnak élő anyagnak kell lennie, aminek alakításában a civil szférának és az egész közösségnek is fontos szerepe kell, hogy legyen. Nagyon fontos lenne, hogy a tervezet ne csak a politikai szereplők támogatását élvezze, különben nincs értelme.
Említette, hogy nagyon sok támogatói hívást kap szlovákoktól és a többi nemzeti kisebbség tagjaitól. Miért pont Önt támogatják? Hogy szeretne kampányolni a többi kisebbség körében?
Egyrészt azért, mert a Csemadok elnöke vagyok és kapcsolatban állok más nemzetiségek kulturális szervezeteivel is. A kapcsolatfelvétel már megtörtént, az ő ötleteiket is figyelembe kívánom venni. Jelenleg még az aláírások összegyűjtése zajlik, amire három hetünk volt. Fontosnak tartom, hogy összejöjjön a 15 ezer aláírás. Ez mutatja, hogy a közösség jelöltjeként indulhatok, nem felejtve azt, hogy az MKP támogatása továbbra is mögöttem van. Politikai és polgári jelölt is akarok lenni.
Mit tud ajánlani a többi kisebbségnek?
Dél-Szlovákia gazdasági lemaradásának megszüntetése és az itteni változtatás igénye a velünk együtt élő nemzetiségeknek is létfontosságú, elsősorban a romáknak. A romákkal a Csemadokon belül kapcsolatban vagyok. A kormány kisebbségi tanácsában történtek most összehozták a ruszinokat, a romákat és a magyarokat. Ezen nemzeti kisebbségek támogatását fogom igénybe venni, velük számolhatok leginkább. A többi – nagyon alacsony létszámú – kisebbséget a legkönnyebb a regnáló hatalomnak maga mögé állítania, ezt tényként kell kezelni. Ha megnézzük a kisebbségi tanács szétverését, törvénytelenség nem történt, de pofátlanság, erkölcstelenség és igazságtalanság igen. Mégis úgy próbálják beállítani a változásokat, mintha spontán kisebbségi igény lett volna. Más kisebbségek részéről inkább csak szimbolikus támogatásra számíthatok. Ami érthető, mert egyrészt nem olyan szervezettek, másrészt kicsit félnek attól, hogy ellenérdekeltek lehetnek, mert ennek a választásnak Robert Fico a toronyesélyese. A kormány az ő kezében van. Képviselőik azt mondják, hogy örülnek az indulásomnak, de a támogatást egyértelműen csak a ruszinok és a romák részéről érzem.
Párthovatartozás nélkül szeretné megszólítani a magyarokat. Számíthat a Híd támogatói részéről is szavazatokra?
Természetesen, és nagyon nagyra értékelem, hogy a fontos szereplők közül is nagyon sokan biztosítottak támogatásukról. Szerintem, ha őszintén gondoljuk, hogy a magyarság az összefogással léphet előre, akkor őket is meg tudom szólítani. Ez nem azt jelenti, hogy belőlem államfő lesz, de a lehető legjobb eredményt szeretném elérni. Ezt a jelöltséget a magyar érdekképviselet hatékonyságát növelve képzelem el, ami közös érdek. Mindamellett megjelenek a nemzetiségek által nem lakott helyeken is. Nem félek bemenni az oroszlánbarlangba, megpróbálom ott is elmondani a jelöltségeim érveit.
(folyt. köv.)
Földváry István – Kovács Balázs, Fotó: Tuba Ádám
Földváry István- Dunaszerdahelyen született, jelenleg a Brünni Műszaki Egyetem végzős hallgatója. A LátHatár bloggere, a Madridista.hu korábbi szerkesztője, valmint a Madridom.hu egyik alapító tagja. Rövid ideig egy budapesti think-tank munkatársa volt. Hobbija a sport, a történelem és Fekete István könyvei.
Kovács Balázs – Somorjáról származik, jelenleg az Eötvös Lóránd Tudományegyetem történelem szakos hallgatója. Civil aktivistaként a Diákhálózat külügyi alelnöke és a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala Koordinációs Bizottságának tagja. Fő érdeklődési területe a a magyar politikai eszmetörténet, a politikai filozófia és a visegrádi országok története. Szabadidejében lelkes hobbifutó.
