A Bárdos Gyula magyar államfőjelölttek készült interjúnk első részének a folytatását olvashatják.
Kikből áll a kampánystábja? Kik azok a szakemberek, akik támogatni fogják a kampány során?
Természetesen már megvan az előzetes elképzelés, de jelenleg még nem állt össze a kampánystáb. Ez egyszerűen az adott helyzetnek a következménye, most az aláírások összegyűjtésére koncentrálunk. Amint ez meglesz, azonnal munkához látunk.
Mekkora összeget fognak a kampányra fordítani?
Részben saját forrásokat használunk fel, részben számítunk a támogatók segítségére, de a kampánykiadások döntő részét az MKP által felvett hitel fogja fedezni. Parlamenten kívüli pártként nagyon szerény kiadásokkal számolunk, ugyanakkor szeretnénk, ha a kampány nagyon célirányos és hatékony lenne.
A választások után nyilvánosságra hozzák a kiadások tételes listáját?
Természetesen. Semmiféle olyan támogatást nem fogunk kérni és nem fogunk elfogadni, amelyről ne számolnánk be a kampány kiadási oldalán Átlátható módon, a törvényeknek megfelelően minden tétellel el fogunk számolni.
A választási időszak döntő része a tél idejére esik, ami nem egy tipikus kampányszezon. Milyen rendezvényekkel próbálja megszólítani a választókat?
Azáltal, hogy közéleti szereplő, valamint egy kulturális és művelődési szövetségnek az elnöke vagyok, eddig is állandó kapcsolatban voltam a választókkal. Ez a kapcsolat most csak intenzívebbé válik. Ugyanakkor szeretném kihangsúlyozni, hogy ez nem jelenti azt, hogy a pártmunkát a Csemadokba akarnánk átvinni. Már most több napra előre meg tudom mondani, hogy hova utazom, kivel fogok találkozni, az egyetlen problémát az jelenti, hogy ezt milyen módon tudjuk regionálisan elosztani, hiszen minden régióba szeretnék személyesen eljutni. Rengeteg meghívásom van különböző rendezvényekre, báloktól kezdve egészen a lakossági összejövetelekig. Tél van és nagyon rövid idő áll rendelkezésre. A klasszikus kampányrendezvények számát ezért igyekszünk alacsonyan tartani, lehetőleg olyanokat kell szervezni, ahol egy egész régió képviselheti magát. Ezeket zárt helyre szükséges vinni, véglegesíteni kell az időpontokat. Fontos, hogy ne csak a biztos támogatóink között mutatkozzunk, nyitni szeretnék a társadalom szélesebb rétegei felé. Szeretném a lehető legtöbb ember véleményét hallani. Hogy ez mennyire sikerül, ma még nem tudom megítélni.
Ha egy kiugróan jó eredmény és a többi jelöltre leadott szavazatok szétforgácsolódásának következtében bejutna a második fordulóba, mivel próbálná meggyőzni az ellenzéki pártokat, hogy Fico ellenében Önt támogassák?
Amennyiben ilyen eredmény születik, semmiképp sem tervezek visszalépni. Jelenleg elsősorban március 15-én kell jól szerepelni, az első forduló után majd eldöntjük, hogy ez a támogatás mire elég és mit lehet kihozni belőle. Én minden tőlem telhetőt megteszek, hogy a támogatóim létszáma a lehető legnagyobb legyen.
Ki mögé állna be a második körben és milyen feltételekkel? Amennyiben nem indulna, ki a legelfogadhatóbb jelölt az Ön és az MKP számára?
Számunkra természetesen a mi jelöltünk a legelfogadhatóbb, ez lesz az első alkalom, amikor magamra fogok szavazni. Korábban is az engem indító pártra szavaztam, de a listán sohasem karikáztam a saját nevem előtti sorszámot. Ha a támogatottságom nem lesz elég a második fordulóba kerüléshez, akkor természetesen mindent figyelembe veszünk. Valószínűleg Robert Fico lesz az egyik oldalon, és valószínűleg valaki a másik oldal hat esélyes jelöltje közül. Ebbe a hat emberbe még magamat is belevettem…
Ki tartozik az ön által a második körre esélyesnek vélt jelöltek közé?
Kiska, Hrušovsky, Kňažko, Čarnogursky, Procházka és szerintem a magyar jelölt. Hibának tartanám, ha én most kiemelnék egy személyt közülük. Bárki is kerül be a második fordulóba, azzal mindenképpen tárgyalni kell, és ki kell használni az önálló jelölt indulásából fakadó alkupozíciónkat. Biankó csekket nem szabad aláírni, de ha mégsem Fico költözik be a Grassalkovich-palotába, akkor alapvető elvárásnak tartom, hogy az államfői hivatalba, egy nagyon fontos tisztségbe egy olyan magyar ember kerüljön, aki részt vesz különböző tárgyalásokon…
Mint például Bárdos Gyula?
Semmiképpen sem, nincsenek ilyen ambícióim, nem Bárdos Gyulára gondolok. Olyan magyar ember kerüljön oda, aki a fontos tárgyalások alkalmával, a saját fülével fogja hallani, hogy miről van szó, véleményt formálhat, a különböző nemzetközi tárgyalásokon is ott van. Aki az államfői hivatalban tudja befolyásolni a közbeszéd számunkra fontos alakulását. Egy olyan ember, akinek tapasztalata van, nyelvtudása van, aki ezeket a témákat az érdekérvényesítés szempontjából fel tudja használni, illetve vissza tudja igazolni azt, hogy hogyan zajlottak ezek a tárgyalások. Nem maradhatunk a mosolydiplomácia szintjénél, ebből már elegünk van. Összejönnek fontos emberek, nagyokat mosolyognak, közben meg nem történik semmi, sőt, ami történik, az minket negatívan érint. A vajdasági és az erdélyi magyarok pontosan az első kör eredményeit használták ki érdekérvényesítési célokra a közösség érdekében. Csak azért, mert valaki bejutott a második körbe és nem szereti Ficót, még nem fogjuk automatikusan támogatni. Ezért fontos az önálló jelölt indítása. Az érdekérvényesítést az elnöki posztért folytatott harcban is a közösségünk érdekébe tudjuk állítani.
Fotó: Tuba Ádám
Mi lenne az első dolog, amit elnökként megtenne?
Normális emberi hangon szólnék az ország polgáraihoz. Szerintem 10 éve egy elfogadható államfői értékelést nem hallottunk. Minden egyes esetben pártértékelésről volt szó, az államfő egy pártnak a meghosszabbított kezeként működött. Mindenkinek a köztársasági elnöke szeretnék lenni, nekem van ehhez affinitásom azáltal, hogy kisebbséghez tartozom. Én ellenzéki és koalíciós parlamenti képviselőként is mindig arra törekedtem, hogy legyen párbeszéd, ebből a szempontból abszolút tiszta lelkiismerettel indulok. Én nem alapítottam cégeket, semmilyen vállalkozásban nem vettem részt, senkitől nem függök, nem tartozok senkinek, senki nem tud rossz irányba vinni. A kampány során sem szeretném azt, ha valaki egy esetleges támogatás fejében szeretne valamilyen viszonzást. Ezt eleve visszautasítom, erre már ráfázott a szlovákiai magyarság. Társadalmunk 1989 utáni legnagyobb rákfenéje az, hogy akik tisztségbe jutottak, gyorsan elfelejtették, hogy kinek köszönhetően vannak ott, és a saját érdeküket helyezték előtérbe.
Mi ma az ország három legégetőbb problémája?
A munkanélküliség, a korrupció és a társadalmi igazságtalanság, ami a jogérvényesítés területén figyelhető meg. Ebbe szervesen beletartoznak a kisebbségi és a nyelvi jogok is.
Mi az, amivel elnökként segíteni tud a szlovákiai magyarok helyzetén, tekintve, hogy az elnöknek nincs törvényalkotási jogköre?
Ha van is ilyen joga az államfőnek, csak elméleti szinten működik, mert a javaslatok mögé politikai támogatotást is kell szerezni. Nem ezzel foglalkoznék elsősorban. Sokkal fontosabb, hogy az államfő ne zárja be magát az államfői kastélyba, illetve ne abból álljon a tevékenysége, hogy utazási irodának használja a posztot. Nem szeretnék támadni senkit, de elfogadhatatlan, hogy az államfő elmegy valahova és nem tudja, hogy az az ország hova tartozik és milyen problémákkal küzd. Ebben teljesen más lennék, és valószínűleg mindenki más lenne, aki a mostani elnök után következik.
Megerősítené az államfői jogköröket?
Közép-Kelet-Európában a parlamentáris demokráciát tartom a legjobb megoldásnak, ezért a jogköröket szerintem nem kellene megerősíteni. A mostani felvetések az államfői hatáskörök bővítése kapcsán Robert Ficónak készítik elő a terepet.
Csehországban szintén parlamentáris demokrácia van, és miközben nem változtak az elnöki jogkörök, Zeman elnök mégis maximálisan kihasználja a rendelkezésére álló kereteket. Aktivista elnökként lép fel és beleszól a napi politikába. Ezt az irányt mennyiben tartja követendőnek?
Az államfői hivatal betöltését nem úgy képzelem el, ahogy Ivan Gašparovič vagy mint az őt megelőző elnökök. Ez nem egy utazási iroda, ahol az államfőnek nem kell tartania a kapcsolatot az emberekkel. Nem mondom, hogy populista módon folyamatosan le kell járni a legkisebb faluba is, de fontos kérdésekben a köztársasági elnöknek kötelessége véleményt formálni. Ma teljesen mást látunk: az államfő jelenleg a regnáló hatalom szolgájaként működik. Ezen mindenképp változtatni kell. Ha nemzetközi kategóriák alapján nézzük, akkor Szlovákiában gyenge elnök működik, de ez a gyenge elnök is nagyon fontos jogkörökkel bír. A kormányalakításnál döntő szerepe van, különböző hivatalos kinevezéseknél fontos szerepet játszik. A kormányüléseken való részvételt én is elképzelhetőnek tartom.
Jogszerűen megválasztott főügyésznek tartja Jozef Čentést? Államfőként őt nevezte volna ki?
Egyértelműen igen, és természetesen kineveztem volna. Azért mondom múlt időben, mert ez a vonat már elment. Ez egy konkrét példa a sok közül, ami bizonyítja, hogy igenis komoly jogkörei vannak az államfőnek. Ezeket a feladatokat el tudja látni egy magyar ember is. Nem kell, hogy szlovák legyen valaki, az a fontos, hogy tisztességes ember legyen és a múltja miatt ne lehessen bábuként mozgatni. Nagyon fontos, hogy önálló véleménye legyen és merje kimondani azt, hogy a demokrácia elveinek megsértése elfogadhatatlan. Itt nincs langyos hozzáállás, itt csak vagy-vagy van. Čentés ügyében egy legitim döntést nem fogadott el a jelenlegi államfő, és már az Alkotmánybíróság is úgy van összeállítva, hogy összejátsszon a Smerrel. A jelenlegi állampárti hatalomkoncentráció egészségtelen, azt a látszatot kelti, hogy parlamenti demokráciában élünk, miközben a valóságban „smerokrácia” van. Ha Fico lenne az államfő, ez még inkább felerősödne, és az ország „Smerisztánná” válna. Az ország szempontjából lényeges, hogy az államfő demokrata legyen, aki ellensúlyozni tudja a smerokráciát.
Fotó: Tuba Ádám
Időnként felmerül egy új alkotmány elfogadásának ötlete. Mit változtatna a jelenlegi alkotmányos berendezkedésen? Most túlmenve a magyar érdekképviselet hagyományos célján, ami a preambulum azon részének megváltoztatását jelenti, ami a polgárokat nemzetiségük alapján fölé- és alárendeltségi viszonyra osztja.
Azt is nagy álomnak tartom, hogy az alkotmány egyenrangú állampolgárnak tekintse az itt élő embereket. Nagyon fontos, hogy a nemzeti helyett a polgári elv szellemében kezdődjön. Az alaptörvényt nem lehet állandóan változtatni, de 20 év elteltével szerintem több olyan téma felmerült, ahol a társadalom szempontjából hasznos változásokat lehetne alkalmazni. A különböző kinevezéseknél és megválasztásoknál egyértelművé kell tenni a jogköröket. Megszüntetném a kiskapukat, például a főügyészválasztás esetében. Ha a parlament meghozta a döntést, akkor semmiféle joga ne legyen az államfőnek annak felülbírálására.
Példaként véve egy divatos társadalmi vitát, beleírná az alkotmányba, hogy a házasság férfi és nő kapcsolatát jelenti?
Természetesen a házasság egy férfi és egy nő kapcsolata, de nem írnám bele, bár a véleményem ilyen szempontból egyértelmű. Ebben a kérdésben még az első lépést sem tette meg senki egy konstruktív vitához. Amit Ferenc pápa mondott, annak kellene mérvadónak lenni: ne ítéljen el senki senkit! Ami itt folyik, az nem más, mint ennek a kérdésnek a kihasználása, ezért jelenleg nem foglalkoznék vele. Sokkal fontosabbnak tartom, hogy a demokratikus berendezkedés szempontjából olyan változások történjenek, amelyek biztosítékot jelentenének, hogy ne lehessen öncélúan kihasználni az egyes állami intézményeket.
A gazdasági válság nyomán egyre több szó esik az Európai Unió egységének szorosabbra fűzéséről, miközben Közép-Európában erős euroszkeptikus hangok jelentek meg. Mi a véleménye a mélyebb uniós integrációról?
Ebben a kérdésben sem fogom megváltoztatni a korábbi álláspontomat, ami a pártom és az én esetemben is jól követhető volt. Nem tartom helyénvalónak az euroszkepticizmust, de ne felejtsük el, hogy ez a jelenség annak a következménye,, hogy az integrációt követően nem jó irányba mentek el a dolgok. Az unióban is tanúi lehetünk annak, aminek Szlovákiában: visszaélnek a szabályokkal, kihasználják az intézményeket. További problémát jelent a kettős mérce alkalmazása. A belépni szándékozó országokat komoly feltételek elé állítják, melyeket legalább látszatra teljesítenek, de miután a belépés megtörtént, lehúzzák a rolót, mintha nem történt volna semmi. Nekem nagy csalódás, hogy a kisebbségi jogok terén az unióban nem történt előrelépés, de ez nem jelenti azt, hogy megkérdőjelezném az európai integrációt. Az európai gondolat nagyon jó és nincs alternatívája. Brüsszelnek azonban komolyabban kell vennie az alapvető emberi jogok és a kisebbségi jogok ügyét, és nem mindig alibista módon kihúznia magát a felelősség alól. Jogos igényünk, hogy a kisebbségi jogok esetében az EU másként viszonyuljon a témához, mint ahogy most teszi.
Földváry István – Kovács Balázs
Földváry István- Dunaszerdahelyen született, jelenleg a Brünni Műszaki Egyetem végzős hallgatója. A LátHatár bloggere, a Madridista.hu korábbi szerkesztője, valmint a Madridom.hu egyik alapító tagja. Rövid ideig egy budapesti think-tank munkatársa volt. Hobbija a sport, a történelem és Fekete István könyvei.
Kovács Balázs – Somorjáról származik, jelenleg az Eötvös Lóránd Tudományegyetem történelem szakos hallgatója. Civil aktivistaként a Diákhálózat külügyi alelnöke és a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala Koordinációs Bizottságának tagja. Fő érdeklődési területe a a magyar politikai eszmetörténet, a politikai filozófia és a visegrádi országok története. Szabadidejében lelkes hobbifutó.
