IMG_5755 (1024x683)

Hétfőn a Közbeszéd pozsonyi Nyakkendő nélkül című beszélgetős fórumán az államfőválasztás első fordulója után kialakult politikai helyzetről beszélgettünk. Vendégeink Öllös László, a Fórum Kisebbségkutató Intézet elnöke és Hunčík Péter pszichiáter voltak. A dispután részt vett Bárdos Gyula elnökjelölt is.

Öllös László elmondta, hogy meglepőnek tartja Robert Fico első fordulóban elért 28%-os eredményét. Az összes mérvadó közvélemény-kutatás ennél jóval magasabb, 40% körüli eredményt prognosztizált Ficónak. Öllös szerint ennek egyik lehetséges magyarázata, hogy bár a kormányfő népszerű a választói körében, egy részük mégsem szeretné, ha Fico otthagyná a miniszterelnöki széket és kivonulna a napi politikából. Hunčík Péter úgy vélte: a gyengébb szerepléshez maguk a felmérések is hozzájárultak, mert passzivitásra késztették a Smer választóit. A pszichiáter szerint az eredmény még magát Ficót is meglepte, aki a szombat éjjeli sajtótájékoztatóján láthatóan félt és kényelmetlenül feszengett a kamerák előtt.

IMG_5731 (1024x683)

Foto: Pálmai László

A választások egy másik meglepetésének nevezte Öllös az országos átlagtól elmaradó magyar részvételt. Ez nem szokványos és láthatóan a magyar jelölt indulása önmagában nem mobilizálta jobban a déli járások választóit. Bárdos Gyula üzente szerinte bonyolult volt, mert nyilvánvalóan nem volt esélye az elnökválasztás megnyerésére és valószínűsíteni lehetett, hogy a második fordulóba sem kerülhet be. A kihívás abban állt, hogy ez mögé a nehezen kommunikálható jelöltség mögé felsorakoztassák a szlovákiai magyarokat.

A következő kérdés arra vonatkozott, hogy a két újgenerációs politikus, Andrej Kiska 24%-os, illetve Radoslav Procházka 21%-os eredménye után milyen esélyei vannak a szlovák jobboldal megújításának? Lesz-e ebből új politikai elit? Öllös László erre nem tudott határozott választ adni. Procházka nagy fogyatékossága szerinte, hogy nem igazán képes másokkal egyenrangú partnerség alapján együttműködni. Egy párt sikeres működtetéséhez pedig erre feltétlen szükség van. Vannak ugyan vezérelvű pártok, de egy újabb ilyen alakult semmiképp sem lenne a Smer alternatívája. Öllös úgy vélte: Kiskáról nem tudni szinte semmit, mert igazán nem foglalt állást a politikai élet kérdéseiben. A második fordulóba továbbjutó államfőjelöltet szerinte a politikai állásfoglalásoktól történő távolságtartása tette vonzóvá az egyre csalódottabb, kiábrándult választótömeg szemében. „Az, hogy Kiska az alkotmányos értékrend talajáról tudná megítélni az ország gondjait és államfőként olyan tekintéllyel rendelkezhetne, ami a praktizáló politikusokat érdemben befolyásolná, nem több romantikus ábrándnál” – tette hozzá a politológus.

Hunčík Péter szerint a jobboldali pártok és jelöltjeik megsemmisítő vereséget szenvedtek, olyannyira, hogy a jobboldali pártok közül az 5,1%-ot elérő jelöltjével az MKP szerepelt a legjobban. Hunčíkot szintén kiábrándította Procházka, aki véleménye szerint csak hierarchikus, fölé-és alárendeltségi viszonyban tud gondolkodni. Nem látni benne azt a nagy formátumú személyiséget, aki egy új pártot építhetne maga köré. A pszichiáter ezt követően arról beszélt, hogy a szlovák társadalom dackorszakát élni, azt tudja mi az, ami nem kell, de azt nem tudja megfogalmazni, mit akar. Kiska ügyében ezt a fajta infantilizmust véli fölfedezni. „De azért én is rá fogok szavazni” – zárta a gondolatot Hunčík.

IMG_5739 (1024x683)

Foto: Pálmai László

A folytatásban Bárdos Gyula jelöltsége került terítékre. Arra a kérdésre, hogy szükség volt-e egyáltalán magyar nemzetiségű jelöltet indítani, Öllös László határozott igennel felelt. A politológus elmondta: az ötlet eredetileg az erdélyi magyaroktól származik. A Romániai Magyar Demokraták Szövetsége (RMDSZ) rendszeresen szokott az államfőválasztásokon magyar jelöltet indítani, mert szoros eredmény esetén a továbbjutóknak szüksége lesz a pár százalékos magyar jelölt támogatására. Így olyan alkupozíció alakulhat ki, amiért konkrét dolgokat lehet kérni. Öllös kifejtette azt is, hogy eddig két olyan jelölt volt, akit nagyszámú magyar szavazattal választottak meg (Rudolf Schustert 1999-ben és Ivan Gašparovičot 2004-ben), de a támogatás viszonzatlan maradt. Szerinte az államfőválasztás jó alkalom arra is, hogy a politikailag szétszaggatott szlovákiai magyarságban egyetértés alakuljon, az nélkül, hogy a politikai pártok rivalizálásra kényszerülnének. „Ami a politika és a civil társadalom között meglévő feszültséget illeti, ennek a jelöltnek a személyére ez nem volt érvényes” – tette hozzá Öllös.

A magyar jelölt indítása melletti érvként hozta fel Öllös azt is, hogy az elmúlt 4-5 évben a magyar témákat szinte kiirtották a szlovákiai közbeszédből. A rendszerváltást követően soha nem volt olyan nehéz a mi sajátos gondjainkat bevinni a szlovák nyilvánosság elé, mint az utóbbi években. A magyar témák kikerültek a parlamentből. „Ez az indulás komoly lehetőség volt, hogy legalább a kampány alatt visszakerüljenek a témák. Ez meg is történt. Az eredmény persze lehetett volna jobb is, de az 5,1% egyáltalán nem rossz” – fejtette ki a politológus.

IMG_5746 (1024x683)

Foto: Pálmai László

Hunčík minderre úgy reagált, hogy Bárdos Gyula az MKP jelöltje volt, nem pedig a szlovákiai magyar közösségé. Öllössel állításait vitatva elmondta, hogy erősen kérdés, mennyire sikerült a perifériára kerülő kisebbségi témát visszalökni a közbeszédbe. A pszichológus szerint valószínűsíthető, hogy a kampány után minden visszakerül a régi kerékvágásba és újra hallgatás fogja övezni a magyar témákat. Mindemellett Bárdost ő is a leginkább alkalmas embernek tartja erre a jelöltségre, mert nem konfliktusgerjesztő személyiség.

Tokár Géza ekkor azt a kérdést tette fel, hogy mi tehet ma mégis valakit az egész közösség jelöltjévé? Arra volt kíváncsi, hogy milyen feltételekre van mindehhez szükség, amikor az MKP és a Híd konfliktusa miatt nehéz abszolút konszenzusokat létrehozni. Hunčík szerint épp a Bárdos Gyula által elért 5,1%-os eredmény bizonyítja, hogy nem a magyarság, hanem az MKP jelöltje volt. Közösségi jelölté szerinte akkor vállak valaki, amikor a közösség döntő részének támogatását megszerzi. Öllös ezt vitatva úgy reagált, hogy Bárdos nemcsak az MKP, hanem a Szlovákiai Magyarok Kerekasztal jelöltje is volt. Ráadásul, amikor a magyar jelölt pályára lépett a Híd már eldöntötte, hogy kit indít. Amennyiben Bárdos jelölése nem történik meg, a magyar választók számára ajánlott jelölt az a Pavol Hrušovský lett volna, aki a választásokat 3,4%-os eredménnyel zárta.

IMG_5775 (1024x683)

Foto: Pálmai László

A következő moderátori kérdés arra vonatkozott, hogy a magyar jelölt által elért 5,1% mennyiben befolyásolhatja a szlovák-magyar viszonyt? Hunčík válaszában kifejtette, hogy a szlovák társadalom balkézzel kezeli a kisebbségi kérdést. A pszichiáter szerint a probléma az, hogy bennünk él a homogenizálás vágya, az empátia és szolidaritás hiánya jellemzi nemcsak a szlovák, de a szlovákiai magyar társadalmat is. Bárdos jelöltsége szerinte mindezen érdemben nem változtatott. Öllös ezzel szemben úgy vélte, hogy tényszerűen igazolható, hogy sikerült bevinni a magyar témákat az ellenszél ellenére. Elkezdett beszélni a tévében olyan témákról, mint a nyelvi jogok vagy a déli régió gazdasági diszkriminációja. A politológus Hunčíkkal egyetértésben úgy vélte, hogyha ez itt megáll, akkor ez önmagában kevés. Újabb és újabb ötletekkel kell előjönni, hogyan lehet a magyar témákat az országos közbeszédben benntartani. A falakat meg kell próbálni átütni, ez az elnökválasztás magyar vonatkozásban erről szólt. Öllös kifejetette azt a nézetét is, miszerint ennek az országnak a népe nem egy politikai közösség. „Szlovákia nem arra épül, hogy a pozitív energiákat fogják össze, hanem arra, hogy ki dominál a másik felett. Ennek aztán negatív lecsapódása van: olyan politikusok emelkednek fel, akik politikai karrierjüket különböző pusztításokkal, például a mi kultúránkkal építették” – fogalmazott Öllös. A legnagyobb feladat szerinte ennek a hozzáállásnak a megváltoztatása.

A beszélgetőpartnerek véleménye szerint az 5,1%-os eredmény hátterében az állt, hogy van egy jelentős csoport, aki a megszokott kampányeszközökkel (szlovákiai magyar és magyarországi tömegtájékoztatási eszközök, plakátok, szórólapok, kampánygyűlések) nem lehet elérni. Őket otthon kell keresni. Lényeges tényező volt továbbá, hogy az államfőválasztás „egy ember nagy menetelése”, ellentétben a parlamenti választásokkal, ott nem lehet a szavazatokat mandátumra váltani. Öllös szerint a negatív tapasztalatok miatt a köztársasági elnöki funkció nem az az alkotmányos tisztség, amit a magyarok nagyra tartanának.

IMG_5622 (1024x683)

Foto: Pálmai László

A beszélgetésen részt vett Bárdos Gyula is, aki a jelöltsége pozitívumairól számolt be. Véleménye szerint ezek közé tartozik, hogy a magyar ügyekről végre szó esett az országos közbeszédben, illetve sikerült túllépni a pártpolitikai kereteket, amikor nem kizárólag pártjelöltként indult, hanem a civil szféra jelentős részének támogatását is maga mögött tudhatta. További pozitívumnak tartja Bárdos azt is, hogy végre sikerült egy politikai jelöltnek normális kapcsolatba kerülnie a civilekkel, akik „ingyen és bérmentve” vállaltak szerepet kampánya során.