Komarom-varoshaza2

Amikor közel húsz évvel ezelőtt elköltöztem Komáromból, a város a rendszerváltás utáni legszebb napjait élte. Az emberek java részének akadt városunk területén biztos megélhetése, aki munkát keresett és azt komolyan gondolta, minden gond nélkül el tudott helyezkedni. A központ tele volt jókedvű emberekkel, akik éttermekbe jártak, vásároltak és szórakoztak. Emellett Komáromban komoly kultúrélet is zajlott, egyszóval a város büszkén érezhette magát regionális székhelynek, ahová öröm volt betelepülni.

Azóta hosszú idő telt el és a helyzet alapvetően megváltozott. Nem csak a városlakóktól, de az ide látogatóktól is azt hallhatjuk, hogy településünk és annak közvetlen környéke hanyatlik. Számtalan írás jelent meg arról, hogy a hanyatlásnak milyen okai vannak: van aki hosszútávon a városvezetés hozzá nem értésében látja a probléma okát, van aki a hajógyár csődjében, mások a világgazdaság lejtmenetében és olyanok is akadnak, akik a szlovák állam mostohagyermekeként számon tartott régiónk mivoltának tudják mindezt be. Természetesen az okokat lehetséges, sőt szükséges elemezni, már csak azért is, hogy ugyanazokat a hibákat ne kövessük el még többször. Ennek az írásnak azonban más a célja, igyekszik alternatív képet festeni az eddig elhangzott gazdasági elképzelések mellé és szemléltetni a jövőbeli trendeket.

Ki segíthet?

Először próbáljuk meg számba venni, hogy honnan remélhet városunk külső segítséget.
A szlovák államtól megoldást várni nem túl racionális stratégia, mivel nálunk szerényebb gazdasági hátterű régiók is akadnak Szlovákia szerte szép számban, így őket illeti az elsőbbség a segítségnyújtáskor. Ráadásul három főváros és egy nagy gazdasági központ, Győr, közelében élünk, így munkahelyek a tágabb régióban akadnak. Természetesen ezt jól tudják a szlovák állam tisztviselői is, ezért ha komoly külföldi befektető érdeklődne, akkor azt más régióba fogják irányítani.
Felmerül a kérdés, remélhetünk-e segítséget a magyar államtól. Mivel testvérvárosunkból hamarosan teljesen kivonul a Nokia, elképzelhető, hogy a Magyarországon történő külföldi befektetéseket koordináló ügynökség szomszédunk ipari parkjába fogja csalogatni a potenciális invesztorokat. Ez utóbbi ugyan jó hírnek számít a munkanélküliséget mérő makrogazdasági mutatók szempontjából, de valójában csak félsiker, hiszen aki külföldön helyezkedik el mint munkavállaló, az külföldön is fizet jövedelemadót, sőt a fizetése egy jó részét is ott költi majd el előbb vagy utóbb. Ha más nem is, a forint árfolyamának gyakori ingadozása jó okot szolgáltat majd ehhez.

Komárom

Önállóan cselekedni

Így a legjobb megoldásnak az önállóság tűnik. A kérdés csupán az, hogyan kezdjünk hozzá. Önerőből stratégiai befektetőt, aki legalább ezer embernek ad közvetlenül munkát idevonzani szinte lehetetlen, hiszen ez a kompetencia állami szintre van delegálva. Ráadásul a hatalmon lévő baloldali párt által megteremtett szlovákiai makrogazdasági környezet riasztó hatással van az új befektetést fontolgató multinacionális cégekre, amit a jó pár éve a valós adatok is alátámasztanak. Viszont a kis- és középméretű vállalkozások esetében másként alakulhat a helyzet, mivel ez esetben gyakran a személyes jó kapcsolatok és referenciák játszanak döntő szerepet.
Fontos tudatosítani, hogy elsősorban azok a vállalatok maradnak majd tartósan a régiónkban, amelyek tulajdonosai itt születtek, vagy Komáromot választották lakhelyüknek. Pár középméretű vállalatot leszámítva főleg kis- és mikrovállalkozásokról van szó, melyek előnye a gyors alkalmazkodóképesség és a magas színvonal. Súlyuk a gazdaság egészének szempontjából meghatározó, ennek ellenére jelenleg jelentős tartalékok rejlenek az exportképességük javításának terén, ami egy nagy potenciált rejtő terület és amelyre nem kizárólag a határ menti kereskedelem prizmáján keresztül kell tekinteni.

Szolgáltatások kellenek

Régiónk gazdaságát jelenleg a szolgáltatás szektor viszonylagos fejletlensége jellemzi. Ezen a téren jelentősen le vagyunk maradva a vezető nyugat-európai államok mögött, ami egyben jó hír is, hiszen számtalan kiaknázatlan lehetőség rejlik ezen a téren. A szolgáltatások szélesebb körű elterjedését lassítja a régiónkra jellemző alacsony vásárlóerő.
Pozitívan hat azonban generációk közti gondolkodás – és életmódbeli lévő különbség. Az idősebb generációra jellemző, hogy amit két kezükkel önmaguk el tudnak végezni, annál jobb és biztosabb megoldás számukra nem létezik.
A fiatalabb generációk viszont már másként gondolkodnak. Az egyre erősödő munkahelyi specializációnak köszönhetően elsősorban a saját szakterületükre koncentrálnak és ezért egy-egy probléma megoldásához inkább szakember segítségét veszik igénybe. Mivel a munkahelyek igényessége folyamatosan növekszik, azaz a munkavállalókra és vállalkozókra egyre nagyobb elvárások nehezednek, ezért a legnagyobb szellemi vagy fizikai teljesítményt a munkahelyen adjuk majd le a jövőben. Ezáltal felértékelődik a szabadidő is, melyet elsősorban nem otthoni probléma megoldásával szeretnénk majd tölteni, hanem aktív pihenéssel.
Ezért is rejlik olyan nagy kiaknázatlan tartalék a szolgáltatásnyújtás terén, hiszen aki rugalmasan tud majd reagálni az igényekre és megbízhatóan tudja hosszútávon nyújtani a szolgáltatást, annak stabil kliensköre és biztos megélhetés lesz. Kiemelt szerepet tölt be ezekben az üzleti kapcsolatokban a kölcsönös bizalom, amely meglehetősen sérülékeny, valamint a jó kommunikációs készség, az etika és empátia. A jövőben a büntetlen előélet alapfeltétele lesz a szolgáltatási szektorba való belépésnek ugyanúgy, mint a kiváló szakmai referencia.
Több egymástól független nemzetközi felmérés is azt az eredményt hozta, hogy a következő években elsősorban a nyugdíjasok és betegek gondozásával kapcsolatos munkahelyek létrehozására lesz nagymértékben szükség. Ehhez hasonlóan növekedni fog a kereslet a gyermekgondozással és neveléssel foglalkozók iránt, valamint a gyógytornászok, családterapeuták, pszichológusok és más rokon területeken tevékenykedők is könnyen találnak munkalehetőséget.
A specializált szaktudással rendelkezők képzésére is nagy a szükség, bár számos olyan szakma van ma régiónkban, amelyek iránt a fiatalabb generációk egyáltalán nem érdeklődnek. Megemlíthetnénk például a vízvezeték- és fűtőrendszerek szerelését, ahol az ötvenéves korosztálynál fiatalabb szakember ritkaság számba megy. Nagy hiány mutatkozik informatikusképzésben is, igaz ezen a területen is elsősorban a magasan specializált szakemberekre lesz igény a jövőben.

Átalakuló munkapiac

Maga a munkapiac is jelentősen átalakul az elkövetkezendő években. Megjelennek a részmunkaidős állások, sőt tíz éven belül nagy valószínűséggel a munkahét óraszáma akár negyedével is csökkenni fog, hogy ezáltal növekedhessen a foglalkoztatottság a teljes lakosság körében. Lesznek projekt alapú munkahelyek is, melyek egy konkrét időszakra kínálnak majd pozíciót, bár a nyújtott teljesítmény függvényében ezen pozíciók időtartamát akár ismételten meg is hosszabbíthatja a megbízó.
A magasan képzett munkaerő több szakterületen rugalmas munkaidőben fog dolgozni. A munkaidő egy részét egészen biztosan tanulásra kell majd fordítani, de akár a szabadidőből is időnként szentelni kell a szaktudás folyamatosan fejlesztésére, hogy versenyképesek maradjunk. Nagyobb teret kap a távmunka is, ami a munkavállalónak rugalmasságot biztosít, a munkaadónál pedig költségmegtakarítást eredményez. Egy kiváló munkahely elnyeréséhez, kialakításához alapvetően három összetevőre lesz szükséges: idegen nyelvek tudására, specializált szaktudásra és az utazáshoz való hajlandóságra. Mindhárom valamilyen szinten a személyes kényelem feladását igényli.
Továbbra is fontos szerepet fog játszani a gyártási szektor, amely méltán a gazdaság alapja. Jelen pillanatban az ipari szektor aránya meghatározó a szlovák nemzetgazdaságon belül. Európában tulajdonképpen nálunk a legmagasabb az értéke a hazai össztermékhez képest, tehát a jövőben egész biztosan romlani fog ez az arány gazdaságunk fejlődésének előrehaladtával mégpedig a szolgáltatási szektor javára.
A gyártási szektor fejlettségével kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy szűkebb régiónk alaposan lemaradt a környező városokkal vívott versenyben, így van mit bepótolni ezen a területen. Arról már említést tettünk, hogy az új befektetők idecsalogatása sok tekintetben a város kompetenciáin túleső feladat. Ezért jóval egyszerűbb stratégiának tűnik a már itt lévő cégek gyártási kapacitásának növelése és az ilyen kezdeményezések támogatása városunk vezetésének részéről. Ezen a területen előnyt kell élvezniük azoknak a vállalatoknak, amelyek elsősorban kivitelre specializálódnak és emellett vállalkozásukat beruházásokkal folyamatosan fejlesztik.

Kell az ipari park?

Az utóbbi években nagy viták folytak egy komáromi ipari park létrehozásával kapcsolatban. Mivel sem érdemi döntés, sem lépés ebben az ügyben nem született, legyen az bármilyen okból is, elgondolkodhatunk azon, hogy fontos-e egy új ipari park létrehozása.
Ennek alternatívájaként érdemes lenne megvizsgálni, hogy léteznek-e olyan kihasználatlan területek, ahol vagy azok közvetlen közelében a szükséges infrastruktúra rendelkezésre áll. Gondolok ebben az esetben például a hajógyár területére, mely tartalmazza a szükséges infrastruktúrát, s melynek jó része manapság nincs kihasználva. Egy racionális bérleti díjas megoldás, mely a város közvetítésével és garanciájával jönne létre, akár kölcsönösen előnyös is lehetne.
Nagy morális felelősség hárul a városban és annak környékén lakó magasan képzett menedzserekre és szakemberekre is, mivel ötletgazdák révén elsősorban ők lehetnek azok, akik a régió lakosainak számára új lehetőségeket alakíthatnak ki. Ugyanígy a városvezetésnek is mindent el kell követnie, hogy megfelelő környezetet alakítson ki a vállalkozások elindításához és azokat minden rendelkezésre álló eszközével támogassa.

Komarom-varoshaza2

Turizmus

Régiónkban nagy lehetőség rejlik a turisztikában is. Mivel a környező városok sikeresen működtetik termálfürdőiket, megfontolandó, hogy Komárom városának is érdemes-e ugyanebbe az irányba elindulnia. Nagy fantázia van a természetes fürdőhelyek kialakításában, melyek környezete, főleg ha természetvédelmi területtel határos részen fekszenek, a jövőben nagy vonzerőt jelenthet a külföldi turisták száméra. Ezért kiemelt célként kellene kezelni a Holt-Vág revitalizációját, melynek finanszírozását európai uniós alapokból kellene megoldani.
Elkerülendő az ismételt sikertelenséget, a revitalizációs projekt szakmai irányításával egy demonstrálhatóan sikeres tapasztalattal rendelkező nemzetközi vállalatot kellene megbízni. Természetesen a projektben a régiónkban működő vállalatok is helyet kapnának, de minderre megfelelő ellenőrzés alatt kerülne sor. Az elmúlt években fontos előrelépés történt a bicikliút hálózat kiépítése terén, így több régiónkban lévő város is össze lett kötve.
Ennek ellenére a következő években érdemes lenne az energiát a Pozsonnyal összekötő Duna-menti bicikliút kialakítására fordítani, ami városunk legjelentősebb turisztikai bevételi forrásává nőhetné ki magát a jövőben. Természetesen csak akkor, ha az úthálózat mellett nemzetközi szintű kiegészítő szolgáltatások is elérhetőek lesznek a kerékpárosok számára, mint például a minőségi gasztronómia, szállás és egyéb segédszolgáltatások.
Egy külön fejezetet alkot az egészségügyi turizmus, mely a jövő években hatalmas növekedési potenciált tartogat magában. Az közép- és távol-keleti országok lakosai körében nagy igény mutatkozik az ilyen szolgáltatásokra, legyen az fogorvosi vagy fogtechnikai kezelés, de akár relaxációs-, termálfürdős terápia. Mindezeknek megfelelő marketinges támogatással, akár egy Magyarországgal közös projekt keretében, munkahelyek százait hozhatják létre.

Önkormányzati reform

Az önkormányzati szférát is alaposan meg kell reformálni. Első lépésként a közbeszerzést kell transzparenssé tenni, mely továbbra is a korrupció melegágya egész Közép-Európában.
A közbeszerzési pályázatokat pontosan és objektív szakmai feltételekkel, elvárásokkal kell kiírni. A potenciális beszállítók ajánlatait internetes portálmegoldásokon keresztül kell átvenni, azaz ezzel is minimalizálni az információkiáramlás veszélyeit.
Egymástól független bizottságoknak kell elbírálniuk az ajánlatok szakmai, valamint gazdasági vetületét, majd ezek eredményét a pályázatkiírásban előre meghatározott súlyozási rendszer alapján összesíteni. A pályázatokban kiemelt szerepet kell kapnia a garanciális feltételeknek, valamint azok szavatolásának.
Hasonló módon a város által ellenőrzött cégek élére történő vezetői vagy tanácstag kinevezéseket a regionális és állami politikától független szakmai bizottságoknak kellene végezniük, különben félő, hogy a tovább romlik a jelenlegi kedvezőtlen helyzet.

A tisztviselők javadalmazásának feltételeit is érdemes lenne megváltoztatni, főként azokon a pozíciókon, ahol nagy a kísértés. A polgármesternek külön alapot kellene létrehoznia azon kiemelkedő teljesítményt nyújtó tisztviselők díjazására, akik a város számára stratégiai fontosságú projekteket irányítanak és sikeresen szereznek támogatást az Európai Unió fejlesztési alapjaiból vagy egyéb alapítványoktól.
Fontos a városi tisztviselők státuszának visszaállítása, hogy ismét egy társadalmi megbecsülést jelentő pozíció legyen és ezáltal a legjobb szakembereket vonzza biztos megélhetést biztosítva. Csak így szavatolható a lojalitás, melynek eredménye középtávon egy jól működő önkormányzat lesz. Mivel az európai fejlesztési alapokból rendelkezésre álló összegeket az egyes tagországok nem tudják teljes mértékben lehívni, ráadásul Szlovákiának ebben a tekintetben nem ideális a helyzete, érdemes lenne a magyarországi tapasztalatokat átvenni, ahol ez az arány jóval magasabb.

A cikk szerzője Radi Balázs okleveles közgazdászmérnök, Stubendek László komáromi polgármesterjelölt közgazdasági tanácsadó csapatának tagja. A szerző a prágai közgazdaságtudományi egyetemen szerezte diplomáját. Több prágai székhelyű világcégben dolgozott gazdasági elemzőként. Hét éve tulajdonosa és vezetője SAP implementáló, globális piacokon működő komáromi cégének.