Politikai hirdetést nem fogadnak el, ezért nem lehet levetíteni a melegjogi szervezetek által készített reklámfilmet. Kirúghatják a reklámfilm egyik szereplőjét, megmentéséért aláírásgyűjtő akció indult.
A Markíza tévé után az RTVS sem hajlandó leadni azt a félperces reklámfilmet, amelyet a népszavazás előtt készítettek melegjogi szervezetek. „Célunk a kiegyensúlyozottság. Mivel a referendumban érdekelt másik fél nem biztos, hogy reklámot rendelhet nálunk, ezért úgy döntöttük, elutasítjuk ennek a hirdetésnek a levetítését” – mondta a tévé vezérigazgatója, hozzátéve: a törvény alapján joguk van erre, senki sem kötelezik őket a reklám leadására.
„Meg sem nézték a filmet, azt sem tudták, mit utasítanak el” – mondta a megrendelő melegszervezet igazgatója, aki felháborítónak tartja az esetet. „Ez a véleménynyilvánítás szabadságának megcsúfolása” – nyilatkozta egy másik aktivista. Szerinte a tévétársaságok félnek a társadalmi diskurzustól és a nézők egy részének elvesztésétől.
Ismert személyiségek egy csoportja aláírásgyűjtő akcióba kezdett, a napokban nyílt levelet akarnak címezni a tévé vezetőségének, a reklámfilm műsorra tűzését követelve. „Ez a 89-es ideálokról szól. Nem engedhetünk elveinkből, a szólásszabadság értékénél nem lehet fontosabb a pénzbevétel” – mondta egyikük.
A kákán is csomót keresnek
A leforgatott tévéhirdetésben egy férfi melegpár érkezik a gyermekotthonba, beáll focizni a srácok közé, a végén az egyik fiú odamegy hozzájuk és azt mondja, szeret velük lenni.
Egyesek amiatt kritizálták a reklámot, hogy a valóságban nem így néz ki az örökbefogadás. „Dilettáns vádak. Ahhoz nem kell reklámszakembernek lennünk, hogy sejtsük: egy félperces rövidfilmbe nem lehet belepréselni egy több hónapos folyamatot, a hirdetésnek egy-egy fontos momentumot kell kiemelnie” – magyarázta az egyik legnagyobb reklámügynökség kreatív igazgatója, hozzátéve: mivel szerinte a hirdetés kritikusai nem tudtak belekötni a mondanivalóba, ilyen nevetséges érvvel álltak elő.
Kirúgatnák az aktivistát
Egyes konzervatív szervezetek felrótták, hogy a reklámfilmben pár másodperc erejéig feltűnik az egyik ismert tévés bemondó is, pedig munkaszerződése alapján nem vehetne részt kommersz reklámokban.
„Ingyen vállalta a szereplést, hozzátenném: nem kommersz hirdetésről van szó” – mondta a melegszervezet vezetője. „Ahelyett, hogy örülnénk, hogy valaki társadalmi munkában fel mer vállalni ilyen témákat, egyesek kidobatnák őt. Pitiáner bosszúból. Homofóbok” – tette hozzá a nyílt levelet aláíró aktivista, kifejtve: ha a tévé vezetősége mégis elbocsátja a nőt, készek ebben az ügyben is aláírásgyűjtő akcióba kezdeni.
Közben a reklámfilmet leforgató kis ügynökség egyre felkapottabb lett, projektmenedzsere sorra adja az interjúkat. „Nagy bátorság kellett ehhez. Példaértékű, hogy a kommersz reklámok mellett egy ilyen is be mertek vállalni” – vélekedik az ismert író. „Jó érzés, hogy magunk mögött érezzük az emberek támogatását” – tette hozzá az ügynökség vezetője.
Vissza a valóságba
A fentiekben olvasható hír természetesen álhír, nem volt ilyen reklámfilm. Ha viszont lett volna, s a tévétársaságok elutasítják levetítését, valószínűleg nem kevesen így próbálták volna interpretálni az eseményeket.
Igen, aki figyeli az elmúlt hetek referendumos kampányőrületét, az már kitalálta, hogy volt ilyen eset, csak pontosan fordított jellegű. És bizony a fogadtatása is fordított lett. A népszavazást kezdeményező társaság forgatott egy reklámfilmet, amit a tévék nem adnak le – alig tiltakozik valaki, közben több helyen arról cikkeznek, hogy félrevezető a kisfilm, egyik főszereplőjét ki kellene rúgni a tévéből, és hajtóvadászat indult az anyag készítői ellen.
Tévedés ne essék, én sem tiltakozom. A tévétársaságoknak – mégha agyaglábakon álló ellenérveket is hoztak fel – a törvény alapján joguk van ehhez. Csak mindezért ad1 nehogy már a progresszivitás zászlóvivőiként ünnepeljük őket (főleg azokat a kereskedelmi adókat, amelyek bármilyen szennyműsort képesek lehozni, és máskor szemrebbenés nélkül levetítik a kávézaccból jóslók reklámjait is), ad2 legyünk következetesek. Attól tartok, hogyha a fenti fikcióban leírt eset történt volna meg, azok, akik most tapsolnak, az elsők között háborodtak volna fel.
Hecckampány
Különösen visszataszító az a hecckampány, ami a reklámfilm kapcsán indult. Vadászat az ügynökségre, a rendezőre, az egyik szereplő kirúgásának követelése, valamint az a nevetséges érvelés, hogy „a családvédő szervezet félrevezeti az embereket, hiszen nem is így működik az örökbefogadás”. Logikus, hogy egy félperces anyagban nem lehet bemutatni egy komplex folyamatot. Ilyen alapon gyakorlatilag az összes reklámfilmet félrevezetőnek lehetne nevezni: önök elhiszik, hogy Van Damme szabad idejében Volvo-kamionok között spárgázik?
Legújabban egy ismert melegblogger a sme.sk főoldalán megjelent bejegyzésében pedig egyenesen azt állítja: a Šport nevű napilap kampányolni kezdett a népszavazás mellett, azzal, hogy leközölt egy fizetett hirdetést (sic!). Talán a Facebook és a Google is „homofób” lett, mert elfogadja a Szövetség a Családért (AZR) fizetett posztjait, esetleg a reklámcégek, amelyek bérbe adták nekik óriásplakátjaikat?
A népszavazást kezdeményező AZR elég amatőr módon kommunikál, a kampány mindenféle, csak nem mozgósító, a népszavazás eredményességéhez szükséges 50 százalékos részvétel elérése több mint illuzórikus (az utóbbi tíz évben csak a parlamenti választásokon sikerült nem nagyon sokkal átlépni) – mi szükség van az ilyen pitiáner és demagóg interpretációkra?
