Ha a következő „nagy dobásról” beszélünk, akkor észre kell vennünk, hogy mindig ugyanaz a mintázat uralkodott a történelem során. „Nagy dobás” alatt a következő technikai és/vagy társadalmi forradalmat értjük. Mindegyik „nagy dobás” végeredménye az összekapcsoltság növekedése.

Hálózatelméleta társadalmi, fizikai és biológiai jelenségek hálózati jellege kutatásának és az ezeket a jelenségeket érintő előrejelző modellek építésének a tudománya.
Csomópont – a hálózat egyes elemei.

Élek – a csomópontokat összekötő kapcsolatok.

Összefüggőség – két pont akkor összefüggő, ha van köztük út. Ha nincs, akkor nem összefüggőek. Egy hálózat akkor összefüggő, ha minden pontpár összefüggő, és akkor nem összefüggő, ha van legalább egy olyan pontpár, amelynek pontjai között végtelen a távolság, tehát nem összefüggőek.

A történelem menete

Érdemes ezen a szemüvegen keresztül megvizsgálnunk a történelem menetét. A földünkön élő első közösségek még nem tudtak egymásról. Az ókorban aztán egymással kereskedő és háborúzó városállamokká szerveződtek, majd a Római Birodalomban a hálózat kapott egy nagy csomópontot és sok kisebbet, gyengébb kapcsolódással (gondoljunk a barbár népekre). A hálózat azonban ekkor még hiányos volt, hiszen a rómaiak csak a számukra ismert világ urai voltak, és nem tudtak például az amerikai kontinens civilizációiról. A birodalmi rend felbomlását követően (kr.u. 472-től), újra több kisebb csomópont jött létre, viszont a népvándorlás következtében kialakult kapcsolatok miatt, már sokkal több éllel. Ezt követően újra kialakult egy domináns csomópont, a Német-római Birodalom. Azonban az összekapcsoltságban bekövetkezett újabb ugráshoz a Jóreménység-fok elérésére és az amerikai kontinens felfedezésére volt szükséges. Ezt követően a társadalmak összekapcsolódása hasonló logikát és dinamikát követve folytatódott. Ez leginkább a nemzetközi kereskedelem bővülésében érhető tetten, de megemlíthetnénk a nemzetközi munkaszervezés robbanásszerű fejlődését is, aminek a multinacionális vállalatok létrejöttét köszönhetjük.

1

Ezt a folyamatot végigkísérték a társadalom összekapcsoltságát növelő találmányok, mint például a kerék, a papír, az autó, a távíró vagy éppen a mozgékony karavellák. Sokan úgy gondolják, hogy először volt a találmány, ami aztán lehetővé tette a fejlődést és egy vízió kialakulását. Ez tévedés. Az innováció, ekkor is, kőkemény gazdasági racionalitás mentén valósult meg. Azt nem tudjuk, hogy Karl Benz és Gottlieb Daimler felismerte-e a világ összekapcsoltságra való hajlamát, azt azonban igen, hogy mindketten szerettek volna meggazdagodni, és üzleti lehetőséget láttak az emberek transzportálásában. Ugyanez igaz Kolumbusz Kristóf „nagy dobására” is, akit a spanyol királyi korona finanszírozott, hogy gyarapítsa annak vagyonát.

Az indivíduum és a gép

Az imént felvázolt rövid elemzés alapján érdemes elgondolkoznunk az elmúlt évtizedek gazdaságilag és társadalmilag sikeres innovációin. A mobiltechnológia és az internet szinte egyszerre lettek világméretűek, és mindkettő soha nem látott ütemben növeli a társadalom összekapcsoltságát. A share economy alapelve is pusztán az emberek összekapcsolása, gondoljunk csak az Uber-re vagy az Airbnb-re. Kihasználatlan kapacitással rendelkező fogyasztókat kapcsol össze olyanokkal, akiknek erőforrásra van szükségük. A legfrissebb trendek egyike az internet of things (IoT), amely a hálózat sűrűsödésének iskolapéldája. Az IoT-forradalom azt kapcsolja be a hálózatba, amit eddig még nem, a hűtőnket, a termosztátot, a pacemakert, és a gázturbinát, stb.

A mikrohitelezés a rurális India és Pakisztán szegény lakóit kapcsolja be a kapitalista világrendszerbe, mégpedig úgy, hogy aktív vállalkozókká és fogyasztókká teszi őket. Mindennek nem csak gazdasági, hanem társadalmi hatása is óriási, hiszen minden, így megszületett,virágzó üzlet a szociális interakciókra épül.

Az internet, a mikrohitelezés, a share economy és az IoT színrelépésével a nemzetközi munkamegosztás egy új szintre jutott, amikor már nem csak államok, vállalatok és kisvállalkozások a szereplői, hanem maga az indivíduum és a gép.

A következő „nagy dobás”

2

A folyamat összhangban van a közgazdaságtan alapvetéseivel is, hiszen önérdekkövető szereplők rendszeréből áll össze az összekapcsoltság felé fejlődő egész. Éppen ezért bármilyen, a hálózat sűrűsödését elősegítő (technológiai vagy társadalmi) törekvés gazdaságilag is sikeres tud lenni, mivel a világ alapfolyamatára épül.

A következő „nagy dobás” keresése közben arra figyeljünk, hogy ki vagy mi nincs még összekapcsolva a világ nagy hálózatával!

Forgacs Ádám

A Budapesti Corvinus Egyetem párkányi végzős hallgatója. Mindig is érdekelték a felvidéki identitás és lét kérdései. Szabadidejében utazik, sportol, valamint borral és irodalommal foglalkozik.