Talán azt gondoljuk, hogy mindent tudunk a felvidéki magyarság történetéről, miközben nemzeti emlékezetünkön a valóságban komoly lyukak tátonganak. A második világháború után a szovjet munkatáborokat megjárt magyar hadifoglyok története feltérképezetlen, sötét foltnak számít – ezzel a témával foglalkozik a Muszkaföldön.
Az interneten elérhetővé tett dokumentumfilmet a Fórum Intézet készítette, alapját azok a beszélgetések képezik, melyeket Kőrös Zoltán készített és „Muszkaföldön” néven könyvben is megjelent. Öt személyes történet elevenedik meg a filmben, a muzslai Sulci József, a deáki Merva Arnold, a nagymegyeri Rácz Jenő, a sókszelőcei László Béla, valamint a vágsellyei Hučko Károly hányattatásairól hallunk. Mindannyian hadifogolyként kerültek a Szovjetunióba.
Máig nem tudni, mennyi felvidéki magyar katona járta meg a Gupvi-táborokat és a Gulágot, a benesi Csehszlovákiának nem volt érdeke sem a pontos számok feltérképezése, sem pedig a háborús bűnösnek kikiáltott magyar katonák hazahozatala. Azok személyes történetei, akik hazajutottak, szűk családi körben éltek tovább, vagy gyakran még ott sem. Sokan a megtorlásoktól és a retorziótól félve még a rendszerváltás után sem mertek beszélni arról, mi történt velük a táborokban. Az orosz bánásmód, a csehszlovákiai kommunista hatalomátvétel, a reszlovakizációs törekvések sem járultak hozzá ahhoz, hogy nyíltan beszéljünk arról, milyen hatással volt a felvidéki magyar közösségre a hadifoglyok elhurcolása és a kényszermunka.
Az egykori hadifoglyok túlnyomó része már nem él. A dokumentumfilmben megszólaltatott szemtanúk is a nyolcvanas-kilencvenes éveiket tapossák, saját dédapáink és nagyapáink személyes tragédiái pedig gyakran velük együtt szálltak a sírba. A film egyik központi üzenete pontosan ez – meg kell őrizni az emlékeinket, máskülönben elfelejtjük a múltat és azt, min mehettek keresztül saját őseink és családtagjaink. A másik üzenet a Muszkaföldön végén fogalmazódik meg. Az egykori katonák, hadifoglyok egyhangúan vonják le a következtetést, mikor egy üzenetet kell megfogalmazniuk az utókornak: soha többé háborút és ellenségeskedést. A háború szörnyűségei mindig a kisembereket sújtják, saját maguk pedig több évig nyögték a következményeket.
A Muszkaföldön egy hiánypótló, gyakran egyenesen szívhez szóló dokumentumfilm. Amennyiben akad egy szabad óránk, nézzük meg – ha lehet, a szüleink és a nagyszüleink társaságában, így számíthatunk arra, hogy előkerülnek az elfeledett, vagy elhallgatott családi történetek. A filmnek üzenete van és jobb emberek leszünk általa. A mai világban ez nagy szó.

Tokár Géza