Szinte teljesen elsikkadt a médiában Mészáros Lajos tavaly márciusi autóbalesetének ügye. Az alkotmánybíró Turócszentmárton közelében egy kereszteződésben nem adott előnyt egy másik kocsinak, karambolozott, egy személy annyira súlyos sérüléseket szenvedett, hogy egy évig lábadozott belőle. Eddig teljesen szokványos a történet, most jönne az a rész, hogy a képviselő/bíró az immunitására hivatkozva elsétál fontosabb dolgokat intézni, az ügyet pedig ejtik.
Ehhez képest Mészáros sajtóközleményt adott ki és kimondottan a mentelmi jogának megvonását kéri. Először kerülne sor arra -egy elmarasztaló ítélet esetén-, hogy egy alkotmánybírót jogerősen megfosztanak a tisztségétől. Horváth György ellen szintén eljárás indult azért, mert megválasztása előtt eltitkolta büntetett előéletét, de neki végül is sikerült foggal- körömmel megtartania a pozícióját és máig nem ismeri el, hogy bármi törvényelleneset is tett volna.
“Olyan emberként, akinek személyes meggyőződése, hogy a törvény előtti egyenlőség alapvető jelentőségű, és bíróként, aki ezt az elvet védi ma, és szeretné védeni funkciójának további gyakorlásában is, meg vagyok róla győződve, hogy ilyen esetben úgy kell magam alávetnem a hatóság eljárásának, mint bármelyik másik állampolgár, mentelmi jog nélkül. Egyúttal nyilvános ígéretet teszek, hogy … minden szükséges lépést megteszek azért, hogy ne férhessen kétség az alkotmánybírói hivatás gyakorlásához szükséges alkotmányos és erkölcsi alkalmasságomhoz” – áll Mészáros közleményében.
Rendben, lehet azt gondolni, hogy a bíró valamit tud. Esetleg, hogy a kollégái majd kiállnak mellette és úgysem lesz az ügyből semmi. Az is elképzelhető, ha a balesetet tényleg nem véletlenül okozta volna, az alkoholteszt sem lett volna negatív, vagy elmulasztja a kötelező segítségnyújtást, akkor nem született volna ilyen nyilatkozat. Ezek viszont csak rosszindulatú feltételezések – a tény az, hogy történt valami rossz dolog, a vétkes pedig nem tartja magát egyenlőbbnek a hasonló helyzetbe kerülő átlagpolgárnál.
Csak örülni lehet annak, hogy végre egy köztisztviselő úgy viszonyul egy hétköznapi problémához, ahogy azt az állampolgárok elvárnák tőle. Ezek az apróságok mutatják, hogy a politikai “elit” képviselőiből sem veszett ki még teljesen a moralitás, a mentelmi jog ellenére is lehet illedelmesen betartani az amúgy mindenkire vonatkozó szabályokat. Külön öröm, hogy egy magyar bíróról lehet ezt elmondani – ha már a magyar nemzetiségű parlamenti képviselőkre nem is lehetünk annyira büszkék.
Az elvek aprócska győzelmet arattak a megalkuvás és a gyakorlatiasság felett.