Hol tart Szlovákia? A szakadék szélén. És az ellenzék? Egy lépéssel előtte. Különösebb stilisztikai modorosságok nélkül, csak összefoglalásképpen érdemes megemlékezni arról, hogy a tökéletesen impotens Fico-kabinet alternatívája, avagy a (legalább?) három (többé-kevésbé) ellenzéki párt miféle utat járt be a 2006-os választások óta. Merthogy, ugye, nekik kellene jelenteniük az alternatívát. Mivel rengeteg esemény történt az elmúlt években, ezért az összefoglaló szépen lassan, valamiféle időrendi sorrendbe szedve jelenik meg.

2006. június

* A választások után csak egyetlen dolog tűnik biztosnak – hogy a Smer kapja meg a lehetőséget a kormány megalakítására. Egyes elemzők biztosra veszik, hogy Fico a KDH és az MKP részvételével alakít meg egy eurokompatibilis kormányt, végül azonban minden másképp történik. A kézenfekvő Smer-SNS-HZDS koalíció születik meg. Ugyanakkor a választásokat követő két-három nap alatt egyetlen párt neve nem kerül csak szóba, mint lehetséges koalíciós partner, ez pedig az SDKÚ.

* Az SDKÚ új arcának számító Iveta Radičová, aki alig pár hónapja aktív a politikában, negyvenezerrel több preferenciaszavazatot szerez, mint a listavezető Mikuláš Dzurinda.

július

* Többen is felfüggesztik tagságukat a KDH elnökségében, hivatalosan azért, mert a kereszténydemokraták egyáltalán szóba álltak Ficóékkal a koalíciókötés ügyében. A csoport vezetője Vladimír Palko volt belügyminiszter és Daniel Lipšic egykori igazságügyi tárcavezető.

* Mikuláš Dzurinda nyilvánosan is a KDH-t teszi meg bűnbaknak a baloldali koalíció megalakulásáért. Állítja, hogy sikerült volna beszerveznie a HZDS elnökét, a nem kimondottan patyolattiszta múltú Vladimír Mečiart egy SDKÚ-KDH-MKP-HZDS koalícióba.

* A KDH elnökét, Pavol Hrušovskýt megerősítik tisztségében, az elégedetlenkedő hangok ellenére. Palko szerint a politikus túlságosan puha, ráadásul volt kommunistákkal egyeztet, ez pedig nem jó.

augusztus

* Megverik Malina Hedviget. Az MKP kissé korai és szerencsétlen politikai állásfoglalásán kívül soha egyetlen szlovák párt sem foglal nyíltan állást a kérdésben. Sem most, sem később, a nyilvánvaló jogsértések idején. Szeptemberben a rendőrség ellenoffenzívát indít, hamis tanúzással vádolva a lányt. “A rendőrség érvei meggyőztek, Malina ellen indítsanak eljárást” – jelenti ki Daniel Lipšic szeptember 18-án.

szeptember

* Az SDKÚ megtorpedózza az MKP által készített, a szélsőségek elutasításáról szóló állásfoglalást átvágva ezzel a KDH-t és az MKP-t is. “Úgy viselkednek, mintha senkire se lenne szükségük, ami mindenkinek csak árt. Felbőszítették az MKP-t, hozzánk meg nem úgy viszonyulnak, mint egy egyenrangú partnerhez” – panaszkodik Július Brocka, a KDH alelnöke. A kereszténydemokraták és az SDKÚ mellesleg néma marad akkor is, mikor az MKP-t a Slota-féle SNS az állam iránti hűtlenséggel vádolja.

* A Smer népszerűsége negyven százalékon áll.

október

* Az érdekes múltú vállalkozó és volt SDKÚ-s parlamenti képviselő, Roman Vavrík úgy dönt, hogy befejezi a politizálást (aka. elhagyja a süllyedő hajót).

* Vladimír Palko, František Mikloško, Daniel Lipšic és Rudolf Bauer, akik a választások után feladták helyüket a KDH elnökségében, valamint Pavol Minárik saját akaratukból nem jelöltetik magukat a párt tisztújításán sem. A KDH befolyásos politikusainak nagy része így tulajdonképpen minden valódi befolyás nélkül marad, a belső hatalmi harc egyre láthatóbb a nyilvánosság számára is.

* Október tizennegyedikén, a választások után négy hónappal először találkozik az SDKÚ, a KDH és az MKP.

* Bastrnák Tibor párttagságát -saját kérésére- felfüggeszti az MKP, mivel a politikus a párt hivatalos jelöltje ellen indul a komáromi helyhatósági választásokon.

november

* Iveta Radičová bejelenti, hogy a legfelsőbb szinten foglalkozik majd a politikával – jelöli magát az SDKÚ alelnöki posztjára. “Az SDKÚ-nak vérátömlesztésre van szüksége, ellenzékben lenni teljesen más, mint kormányon” – kommentálja a lépést Pavol Haulík szociológus. Radičovát meg is választják a posztra.

* “Nekem sokkal nagyobb problémát jelent Vladimír Mečiar személye, mint az SNS” – jelenti ki a KDH elnöki posztjára nyomuló Vladimír Palko, ezzel felvázolva egy alternatív utat a kereszténydemokraták előtt – több hazafiasság, nettó kommunistaellenesség.

* Bugár Béla nem zárja ki, hogy távozik az MKP elnöki posztjáról, de azt sem, hogy ismét jelölteti magát a márciusi tisztújításon. “Lassan eljön az az idő, amikor azt mondom, hogy elég volt a politikából” – mindezt a Joj tévé vitaműsorában jelenti ki.

december

* Az első kormánybotrány, a KDH magához ragadja a kezdeményezést és javasolja Jahnátek menesztését.

* Helyhatósági választásokat tartanak Szlovákiában.

* Pavol Hrušovský beismeri, hogy hatalmi harc van a KDH-n belül, de úgy véli, hogy nem fenyeget a pártszakadás veszélye. Peter Gabura, a párt sajátos nézetekkel rendelkező különutas képviselője közben a titkosszolgálati múlttal rendelkező Peter Tóthot kéri fel asszisztensnek. A lépés a párton belül szinte senkinek sem tetszik. Az SNS és a KDH többször is egyeztet a Nemzeti Emlékezet Hivatalának jövőbeni vezetőjéről.