Kevés szakmának kisebb manapság a becsülete, mint a közvélemény-kutatóké. A “csak abban a statisztikában hiszem, amit magam hamisítottam” hozzáállást szépen lassan az összes politikus, meg a társadalom is átvette, például Csáky Pál, hogy ne is menjünk messzebb a magyar pártoknál. Az igazság az, hogy rengeteg hasznos dolgot tudhatunk meg a felmérések végeredményeiből, ha nem egyenként, hanem összességében tekintünk rájuk. Néhány érdekes tudnivaló következik a közvélemény-kutatásokról és a valós politikai helyzetről.
Tudomásom szerint egyetlen páratlan kezdeményezés foglalkozik a felmérések adatainak részletes összehasonlításával, ez jellemző módon nem is szlovák, hanem amerikai projekt: Kevin Deegan-Krause Pozorblogja. A politológus írásbeli engedélyével most néhány kiragadott, átvett adatról lesz szó, ami a nagyobb pártok támogatottságát érinti – sokkal jobban ráláthatunk ugyanis, hogy mi történik valójában a szlovák politikában.
Először is, a tisztánlátás kedvéért, mit tudhatunk meg a közvélemény-kutatásokból? A pártok támogatottságát? Azt csak nagyon nagy vonalakban, elvégre az ügynökségek a gyakorlatban tökéletlen mintán, erős szórással dolgoznak. Sokkal jobban látszanak viszont a folyamatok, az a jelenség, miként változik az egyes pártok támogatottsága.
Kit mérnek alul, kit mérnek felül?
A felmérésekkel kapcsolatos legnagyobb problémának sokan egyes pártok tendenciózus alul-, vagy felülmérését tekintik. Nos, az utóbbi négy választás idején így nézett ki a nagy közvélemény-kutatók átlageredménye és a valós eredmény közötti eltérés. Az üres karika a jósolt eredményt, a teli karika az elért százalékokat takarja. Mint az az ábrából kitűnik, a legnehezebben a Smer eredményeit sikerült belőni, a legjobban pedig az SDKÚ-t mérték alul. Az MKP-t is érinti ez a jelenség ugyan, de viszonylag kis mértékben, utoljára, a megyei választásokon pedig a sajátos választási rendszer miatt sikerült erőteljesen alulmérni a pártot.
Melyik párt hogy áll?
Az egyes pártokra vonatkozó részletes trendek megtalálhatók Deegan-Krause speciális prezentációjának 55. – 57. oldalán (hiába az engedély, nincs szívem kilopni a képeket). Krause a négy nagy közvélemény-kutató (Polis, MVK, FOCUS, Median) által mért adatok középértékét hasonlítja össze, s a következő megállapításra jut:
Smer – támogatottsága 2009 februárjában tetőzött 45 százalékon, azóta visszaesett, s negyven százalék körül mozog, enyhén emelkedő tendenciával.
SNS – óriási bajban van, a támogatottsága az utóbbi két évben folyamatosan és egyelőre megállíthatatlanul esik. 2008 elején még 12-13 százalékos támogatottságnak örvendtek Slotáék, azóta a korrupciós botrányok, valamint a nacionalista retorika erősödése és másokáltali kisajátítása miatt folyamatosan gyengülnek, s az öt százalékos küszöb közelébe kerültek.
HZDS – lassan, de biztosan csökkenő támogatottságnak örvend Mečiar pártja, melyet egy éve a szakadék széléről sikerült visszahozni.
SaS – megalakulásuktól kezdve töretlenül ível felfelé Sulíkék népszerűsége, s még mindig nem érték el a csúcspontot.
SDKÚ – viszonylag stabil, de erőteljesen fluktuáló támogatottság. A párt jó időszakaiban 15, rosszabb időszakaiban pedig 13 százaléknyi szavazó támogatására számíthat. Radičová és az új, mérsékelten szociális választási program hatását számokban még nem lehet felmérni.
KDH – tábora viszonylag stabil és enyhén növekedő tendenciát mutat Figel érkeztével.
MKP – sokat veszített a Híd megalakulásával és az öt százalékos határt alulról súrolja, ugyanakkor a megmaradt támogatók között hűséges szavazóbázissal rendelkezik.
Híd – némileg kevésbé hűséges, de szlovák viszonyok közt stabilnak számító magyar szavazók, valamint enyhén növekvő, instabil szlovákiai szavazóbázis, az öt százalékot felülről súrolja.
A Median-paradoxon
Az utóbbi napok egyik legbombasztikusabb híre, hogy a Median legfrissebb felmérése szerint a Híd 1,6 százalékos eredménnyel, az SaS pedig 4,8 százalékkal egyaránt nem jutna be a parlamentbe. Az egyetlen gond abban rejlik, hogy a Median eredményei produkálják hagyományosan a legtöbb anomáliát, s a választások idején is a legrosszabb előrejelzéseket adja. Az ügynökség notóriusan alulméri az SaS-t, az MKP-t és a Hidat, míg a Smer, az SNS és a HZDS minden egyes kimutatásnál erősen felülreprezentált. A különbségek módszertani eltérésekből adódnak – a Median ugyanis pártszimpátiákra kérdez rá, konkrét párt megnevezése nélkül. Az ügynökségtől érkező felméréseket éppen ezért érdemes fokozott óvatossággal kezelni.
Terveim szerint a választások közeledtével néhányszor még közreadom az aktuális állást, témához szabott pozorblogos grafikonokkal, remélhetőleg már közvetlenül Krause professzortól.