Mondhatni kötelező köröket futott a múlt héten a szlovák parlament: kiadott egy korholó nyilatkozatot a magyar alkotmány ügyében.A déli szomszéddal való fokozott törődés annyira abszurd és kínos visszatérő eleme lett a szlovák politikának, hogy azon nevetni illik. Alapesetben.

Mivel a nyilatkozatot a koalíció kisebbségi pártja is megszavazta, mégis érdemes legalább pár mondat erejéig foglalkozni annak valóságtartalmával, nehogy valaki a végén még komolyan vegye a szlovák politikusok legújabb agyszüleményét.

A magyar alkotmánnyal kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy nem sikerült jól. Akadnak problémás pontjai szép számmal, ráadásul furcsa körülmények között született. A határon túli kisebbségeket illető passzusok azok pont nem változtak jelentős mértékben – hiába hördültek fel jó szokásukhoz híven a szlovák képviselők.

A szlovák parlament a nyilatkozat szerint nem fogadja el az új magyar alaptörvény területen kívül ható elemeit. A politikusok tálalásában ez a határon túli magyarok formálódó választójogát és az őket érintő magyarországi felelősségvállalást illeti. Előbbit még csak ki se mondják nyíltan, utóbbival pedig egyetlen darab többszörösen összetett mondat foglalkozik.

Az 1989-ben módosított, jelenleg is érvényben levő alkotmány (irredenta, elítélni való szabályozás) arról beszél, hogy a Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását. A formula az új alkotmányban ekképpen bővült ki: „Magyarország az egységes magyar nemzet eszméjétől vezérelve felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal.” Területen kívül ható elemek jelentek meg benne? Alkotmányos keretet kaptak az eddig is érezhető és nagyon is létező határon túli támogatások, amelyek jogilag nem tartoznak és soha nem is fognak a szürke zónába tartozni.

Ami a választójogot illeti, az új alaptörvény már valóban nem köti lakhelyhez, de pontos formáját egy jövőbeni részletes törvény szabályozza, és nem az alkotmány foglalkozik vele: azaz, a határon túli magyarok választójoga még mindig csak lehetőség, nem bizonyosság.

Ennyi. És a magyar alkotmány még így is elég fontosnak találtatott ahhoz, hogy a szlovák parlament napokig foglalkozzon vele. Egyébként a törvényhozás legutóbbi hat elfogadott nyilatkozatából három a magyarokkal foglalkozik, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát és az európai parlamenti választások kapcsán kifejtett magyar és MKP-s aktivitást is írásban ítélte el. A pénteki nyilatkozat apropója egy szomorú elsőség: most először történt meg, hogy egy magyar párt is a nevét és szavazatait adta a komédiához.

A cikk az Új Szó véleményrovatába készült