Jól megkritizálta az új magyar alkotmányt a Velencei Bizottság, az Európa Tanács jogi bizottsága – mely ajánlásait a vitás jogi kérdésekben meghatározónak szokás tekinteni (a régióban mégis előszeretettel figyelmen kívül hagyják). Az alkotmány egyes részeivel nem csak a bizottság nincs kibékülve, a határon túli magyarokat viszont a d. cikkely kritikája érinti a legfájóbban. A Szótlan szemtanú botcsinálta jogászként és nyelvészként interpretál, hogy tisztában legyünk vele, mivel van gondja a Bizottságnak, ezzel is erkölcsi muníciót kapjunk a sör melletti politizáláshoz. A cikk végén extra útmutató.
Lássuk először magát a határozatot (teljes terjedelmében elolvasható itt, türelmetlenebbek lapozzanak a 11. oldalra). A Velencei Bizottság egy teljes oldalnyi terjedelemben foglalkozik a határon túli magyarokról szóló problémás cikkellyel. Közelebbről szólva azzal az állítással, hogy Magyarország felelősséget visel a határon túl élő magyarok sorsáért, mely a bizottság szerint az “államok szuverenitásának kényes problémáját érinti és általános, nem túl pontos formuláció, amely kétségeknek adhat okot”.A testület által kipécézett szerencsétlen szó a “felelősség”, amely a bizottság szerint úgy is értelmezhető, hogy a magyar hatóságok döntéseket hozhatnak és cselekedhetnek külföldön a magyar nemzetiségű állampolgárok érdekében, ez pedig konfliktushoz vezethet a kompetenciákat illetően a magyar hatóságok és a másik érintett ország szervei között – példaként az egyéni és kollektív jogok követelését, vagy az önkormányzati szervek felállítását hozzák fel.
A későbbiekben a Velencei Bizottság emlékeztet még rá, hogy az államok joguk van védeni saját, külföldön élő állampolgáraikat, a kisebbségek védelme viszont az államok kompetenciájába tartozik elsősorban. A Velencei Bizottság emlékeztet rá, hogy a kisebbségek kollektív jogai nem garantáltak, ami Magyarországot nem akadályozza meg abban, hogy kollektív jogokkal ruházza fel kisebbségeit. A testület reméli, hogy a külhoni magyarokkal szembeni kapcsolat a segítésükben és identitásuk megőrzésében, nem pedig a területen kívüli döntéshozás alapjául szolgál majd. A bizottság tehát gyakorlatilag a “felelősség” szó saját interpretációjának hátulütőire és veszélyeire hívja fel a figyelmet. A d. cikkely megjelenik az összegzésben is, ahol az érintett passzus átfogalmazását szorgalmazzák (ami egyébként teljes terjedelmében így hangzik: „Magyarország az egységes magyar nemzet eszméjétől vezérelve felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal”).
Amellett, hogy a bizottság állásfoglalása gyakorlatilag megegyezik a szlovák kifogásokkal és állásponttal, érdemes belegondolni, hogy a “felelősségvállalás” fogalmát a korábbi magyar alkotmány is tartalmazta, ráadásul alkalmazása nagyobb konfliktus nélkül, pont a kétoldalú egyezmények nyomán működött. A Szótlan szemtanúnak nem szokása bólogatni fideszes EP-képviselők véleményének hallatán, de Szájer József a sokat szidott viszontkritikájában valamit eltalálhatott, mikor úgy fogalmazott, egyes esetekben “olyan pontokon fogalmaznak meg bírálatot, amelyek a jelenleg még hatályos alkotmányban is benne vannak. Ez annak eredménye, hogy a határozatot előkészítő bizottság viszonylag kevés ismerettel rendelkezik a tényleges magyar jogi szabályozásról”.
Egyszerűsítve: a magyar állam alkotmányból eredő, kisebbségek iránti felelősségvállalásának ténye eddig sem okozott problémákat, és ezután sem fog – ha tiszteletben tartják az érintett államok szuverenitását, és nem jogalapként szolgál olyan döntésekre, melyek egyébként az adott ország kompetenciájába tartoznak. Kolumbusz tojása.
Summa, avagy javasolt stratégia, ha felmerül a téma sör mellett:
1., mutassunk rá, hogy a magyar állam már korábban is felelősséget viselt a kisebbségeiért
2., próbáljuk meg elhitetni a többiekkel, hogy a Fidesz-kormányzat jóhiszeműen értelmezi majd az érintett mondatot (egy miatyánk elmondása mellett)
3., tereljük el a témát, és a-legjobb-védekezés-a-támadás alapon mutassunk rá, hogy Szlovákia kisebbségi ügyekben vécépapírnak használta a Velencei Bizottság véleményét
4., kezdjünk el beszélgetni az időjárásról