Bár konkrét adatok még nem állnak rendelkezésünkre, Igor Matovič formálódó új pártjának komoly esélye van arra, hogy eléri majd az öt százalékos, a parlamentbe jutáshoz szükséges támogatottságot – köszönhetően az Egyszerű Emberek magamutogató vezetőjének és sajátos akcióinak. A sors furcsa fintora, hogy a szintén előszeretettel, de illedelmesebben egyénieskedő OKS-nak a parlamenti küszöb átlépésére esélye sincs: a polgári konzervatívok támogatottsága minden felmérés szerint csak szimbolikus, mindössze tized százalékokban fejezhető ki.

Valójában hol a helyük Dostáléknak a szlovák politikában? Az OKS 2001-es létrejötte óta nem számít meghatározó politikai erőnek. A konzervatív párt stabilan mindössze tíz-húszezer szimpatizánst tudott mozgósítani a korábbi választásokon, esélye sem volt a parlamenti szereplésre, majd 2010-ben történelmi lehetőséghez jutott: a Híd listáján négy képviselője is mandátumot szerzett a preferenciaszavazatok és vélhetően Bugárék pártjának szlovák szimpatizánsai révén. Mire jó négy parlamenti mandátum és a fokozott sajtójelenlét? Az Egyszerű Emberek megmutatták: imidzsépítésre és a kormány életének megkeserítésére. A polgári konzervatívok akciói ezzel szemben komolyabb visszhang nélkül elhaltak, az új rajongók pedig csak nem akarnak megjelenni. Pedig a szakállnövesztő akció, a rögtönzött, Ali Baba jelmezében való vállalkozópárti kiállás, vagy a választások előtti három kismalacos demonstráció (Jano, Robo és Vlado malacokkal) nem olyan témák, melyek elkerülik a sajtó és a választók figyelmét.

A következetes OKS a szlovákiai jobboldali választók második-harmadik kedvenc pártjává vált, de ez a státusz a választási rendszer miatt nem áldás, hanem átok, hiszen a szimpátia számokban nem mutatkozik meg. Az OKS-t elenyésző támogatottsága miatt nem veszik komolyan, és túlságosan sok esély sincs arra, hogy kitörjön saját korlátai közül. A polgári konzervatívok dolgát ugyanis nehezíti, hogy kockázatos lenne Matovič útját követniük. Nem szabotálhatnak el kulcsfontosságú intézkedéseket – hiába nem volt beleszólásuk a kormányprogramba, választóik természetes szövetségesei azok a jobboldali pártok, amelyek azt kialakították, ezek a választók pedig megbüntetnék a pártot. Így hiába van hátra majd három év a következő választásokig, az biztosnak látszik, hogy az OKS önerőből nem tudja magát a parlamenti küszöb fölé tornászni. Peter Zajac pártjának eltűnése a süllyesztőben ugyanakkor nem szükségszerű: a polgári konzervatívoknak tömegbázisa nincs, de programja, neve, „imidzse” az van. Egyszóval tökéletes koalíciós partnerek vagy választási listás csendestársak lehetnek, ha képesek közös nevezőre jutni egy nagyobb párttal. A polgári konzervatív OKS parlamenti helyeket nyer az üzlettel, a másik fél pedig leigazol egy olyan csoportot, amely világos és következetes értékeket képvisel. Egyszóval promóciós célokat szolgál.

A cikk az Új Szó véleményrovatába készült