Az ország egy kevésbé jó éven van túl, a Szótlan Szemtanú viszont alapjában véve elégedetten nézhet vissza 2011-re. A kormány meg az események értékelésével ezúttal nem foglalkozik a szerző, marad a blog és a távlati célok boncolgatásánál. Na meg boldog új évet kíván mindenkinek. Elsősorban óriási köszönet jár mindenkinek, aki az idén elolvasott itt egy bejegyzést, vagy akár kommentálta azt – legyen bármilyen az álláspontja, véleménye. A vita jó és előrevisz.
Köszönet illeti a facebookos lájkolókat (bármennyire is kezdetleges a felület), na meg azokat, akik belinkelték a blogot valahová, vagy beszéltek róla. A Szótlan Szemtanú az utóbbi évben átesett egy komoly ráncfelvarráson, ezért a szerző örök hálája Sanyát fogja üldözni, a jobbító észrevételekért pedig minden blogos és nem blogos kollégámnak jár egy baráti vállon veregetés. Na de ejtsünk pár szót arról, hogy a jövőben miről fog szólni a Szótlan Szemtanú.
Az egész projekt – 2009 őszén – másként indult, mint ahogy most kinéz: a szerző viccesen és ironikusan akart írni a szlovák politikáról. Bár a politika inkább röhejes volt, mint vicces, mégsem ez jelentette a fő akadályt. Egyszerűen csak elapadt az ihlet. Némi útkeresés után kialakult a Szótlan Szemtanú mai arculata, kicsit komolyabb politikai elemzések és Új Szós kommentárok váltogatják egymást, ergo a blog kicsit a bumm.sk kommentárrovataként működik.
Ez a felállás a jövőben sem fog megváltozni, már azon kívül, hogy a szerző megpróbál minél többet és minél jobban írni. Választások jönnek márciusban, minden oldalról ömleni fognak a választókra a propaganda, a féligazságokon, vagy hazugságokon alapuló, rosszabb esetben személyeskedő és mocskolódó cikkek. Ez a jelenség valahol törvényszerű. A Szótlan Szemtanú legfőbb ambíciója az lesz, hogy megpróbáljon ebben a környezetben is higgadt és tényszerű maradni. Lehet, kevésbé lesz gunyoros, találó, buzdító, megmondó, mint más szerzők és cikkek. De amit a szerző a legfontosabbnak tart, az, hogy amit itt olvasni lehet, könnyű szívvel lehessen készpénznek venni. Ne süllyedjünk az értelmetlen és nem produktív személyeskedés mocsarába! Magasztos célok, könnyű innen bukni, meglátjuk, mi lesz belőle.
A Szótlan Szemtanú szereti sejtetni, hogy politikai pártok terén elfogulatlan. Nyilván a valós életben ez nincs így, de reméli, hogy a sorokból a jövőben sem jön le a szimpátia, vagy az antipátia. Egy jelenséggel szemben bevallottan elfogult, méghozzá pozitívan: ez a civil szektor, a polgári kezdeményezések – azok a dolgok, amik a politikusoktól függetlenek. A szerző hiszi, hogy a szlovákiai magyarság megmaradásának záloga ezekben a kezdeményezésekben rejlik, nem pedig a pártokban, és ez a meggyőződés átitatja a cikkeket. Ez van, mindenkinek akad gyengéje.
Miután a blogot kiveséztük, nem marad más hátra, mint boldog és sikerekben gazdag 2012-t kívánni az olvasóknak! Bármennyire is rosszak a kilátások, legyen a következő év a lelki és anyagi gyarapodásé, és legyen a közösségé. Fedezzük fel magunk körül az értékeket, és ezek alapján éljünk, ténykedjünk, vagy éppen szavazzunk. Szerencsés évet!