Ezekben a napokban tárgyalja a szlovák parlament a hatásköri törvény módosításáról szóló javaslatot, amelyet a Fico-kormány május utolsó napján fogadott el. A magyar nyelvű médiatérben a vita eddig elsősorban a nemzeti kisebbségek (értsd magyarok) ügyei körül zajlott. Ezen kívül már csak a nemzetiségi kormánybiztos személyéhez voltak hozzászólások.
A gond ennél sokkal nagyobb: ha a hatásköri törvény a beterjesztett formában átmegy, a kormányon belül nem lesz egyáltalán gazdája az emberi jogok egész széles területének. De hát mit érdekelne ez bennünket? Hiszen ugyebár a magyarnak a nyelvén meg a kulturális szervezetén kívül egyéb emberi jogi szükségletei és igényei nincsenek.
A közhiedelem arról szól, hogy az emberi jogok úgy általában a külügyminiszter alá fognak tartozni. Csakhogy a külügyminisztérium a törvény értelmében a külpolitika végrehajtásáért felelős. A módosítás új jogkörökkel is megbízza a külügyminisztériumot, ezek között azonban az emberi jogi politikák alakítása, felügyelete és koordinálása nem szerepel. Nem is szerepelhet, hiszen ezek belpolitikák, a külügy meg, ugye, a külpolitikáért viszi a balhét. Ami sok elemzőt megtévesztethetett, az a kitétel, hogy az emberi jogi dotációs rendszer átkerül a külügybe. Szó se róla, a pénzosztás is politika, ezzel sok mindent lehet befolyásolni. Na de annyi pénzzel, ami ott lesz?! Csak ne az legyen a vége, hogy azok a pénzek is harmadik országbeli emberi jogi projektekre menjenek. Mert igazából ennek kellene következni a törvény logikájából.
Nézzük mármost, mi is van a nemzeti kisebbségi ügyekkel. A vicc az, hogy ugyanaz a helyzet, mint az egyéb emberi jogokkal. Nincs a kormányban felelőse. Ugyanis hiába állítják egyesek, hogy a kormánybiztos átveszi az emberi jogi és kisebbségi miniszterelnök-helyettes összes jogkörét, ezt maguk se gondolhatják komolyan. Egyrészt, nem veszi át az általános emberi jogi kompetenciáit. De hát ugyebár a magyarnak a nyelvén meg a kulturális szervezetén kívül …, stb., lásd feljebb.
A probléma az, hogy a kormánybiztosnak nincsenek önálló jogkörei, ő csak egy tanácsadó szerv. A tényleges jogköröket a kormányhivatal vezetője fogja gyakorolni. Csakhogy a kormányhivatal vezetője sem tagja a kormánynak! Tehát ott vagyunk, ahol a part szakad. (A romákkal kapcsolatos elképzelések hiányáról itt nem is szólok, nehogy megkövezzenek.) Ennek ellenére ez a modell is – akadozva ugyan – de működhet. Ehhez azonban az összes szereplő maximális jóindulatára, nagyvonalúságára, szakértelmének kiaknázására lenne szükség. Bízzunk benne.
A szerző a Szlovák Kormányhivatal Emberi Jogok Főosztályának volt vezetője, a Fórum Intézet munkatársa
