„A szlovákiai magyarok megmaradásának és fejlődésének alapfeltételei”, vagy egyszerűen a kisebbségi minimum hétfői aláírása óta Dunát lehetne rekeszteni a róla szóló kommentárokkal. Úgy látszik, nem érdektelen a kérdés a szlovákiai magyar közösség számára. Elolvasva mégis sokan csalódnak benne, és felteszik a kérdést: mire jó ez a dokumentum?
Nézzük először, mire nem. Sokan keresik benne a szlovákiai magyarság megmaradásának, Dél-Szlovákia gazdasági felzárkóztatásának, a cigánykérdés rendezésének, meg ki tudja még minek a részletes titkát. Ők sajnos csalódni fognak. Egy kétoldalas dokumentumtól megoldást várni ezekre a kérdésekre enyhe túlzás.
A minimum ambíciója nem más, minthogy definiálja azokat az alapvető feltételeket, amelyek a szlovákiai magyarság megmaradását biztosíthatják. Van, aki számára közhelygyűjtemény, vagy a meleg víz receptje, de nem árt tudatosítani néhány dolgot.
A pártszakadás óta abban sem lehettünk biztosak, hogy ezekben a „közhelyekben” sikerül-e egységes álláspontot kialakítani az MKP és a Híd között. Sorra jelentek meg az alternatív értelmezések nyelvhasználat, kulturális támogatás, önkormányzat, stb. kérdésekben, amelyeket sokkal inkább a rövidtávú politikai célok, mint a szlovákiai magyarság érdekei formáltak, és éppen ezért is volt nehéz közelíteni őket egymáshoz. A minimum első sikere ezért mindenképpen az, hogy egyáltalán létrejöhetett.
Ugyanilyen fontos, hogy a minimum nem csak a szlovákiai magyarság belügye. Elfogadói nyíltan deklarálták és felvállalták, mi szerintük a magyar közösség célja és feladata. Ez a témával foglalkozó újságírónak vagy a szlovákiai magyar közéletet figyelő értelmiséginek lehet magától értetődő, de aki a körön kívül áll, annak korántsem. A minimum egy üzenet a szlovák többségnek, és egyben tárgyalási alap is. Gyakran kapjuk meg azt a vádat szlovák részről, hogy nem világos, mit akarnak ezek a magyarok – most leírtuk, aláírtuk, aki nem hiszi el, az ne bennünk keresse a hibát.
A minimum legfontosabb tulajdonsága azonban az, hogy a nevéből kitűnően csak az alapelveket rögzíti. Minden egyes pontjához további, sokkal részletesebb szakmai javaslatokra lesz szükség, és utána azok megvalósítására. Nem ez a dokumentum fogja megoldani pl. a nyelvhasználati helyzetet, de kimondja, hogy a magyar nyelvnek egyenrangúvá kell válnia a szlovákkal. Ezt célként fontos volt tisztázni, és ezzel léphetünk is tovább, készíthetjük a javaslato(ka)t, ami részletesen taglalja majd, hogy ez az egyenrangúság mit jelent, hogyan nézzen ki, milyen törvényi és egyéb változásokat kíván, és azok hogyan szülessenek meg.
A minimum önmagában nem old meg semmit, ezzel egyetértek. Ebben hasonlít az eddig elfogadott nyilatkozatokra és programokra, amik ott porosodnak a fiókok alján. Amiben viszont különbözik tőlük, az a megvalósítására rendelkezésre álló szakmai potenciál és szándék. Ez a minimum nem azért született, hogy legyen mit kitenni az ablakba. Azért volt rá szükség, hogy a további, illetve részben a már elkezdett, munkához közös platformot találjunk, hogy a különböző elképzelések és tevékenységek közös cél felé mutatva erősítsék, ne kioltsák egymást.
Ha a minimumban kitűzött célok nem valósulnak meg, az nem igazán a minimum hibája lesz. Sokkal inkább azoké, akik azt hiszik, hogy elfogadásával megtettük a dolgunkat. Mert az igazi munka csak most kezdődik.
