Az elmúlt hetekben több cikk is megjelent a kisebbségi kultúrával kapcsolatos támogatások körüli visszásságokról. Úgy tűnik, a kormányhivatalban erősen lejt a pálya a Hídhoz közeli pályázatok irányába. Mi több, a szakmai bizottságok döntéseit A. Nagy László kormánybiztos több helyen felülbírálta, és itt már a látszatra sem adott: a sikeres pályázóknak megítélt összegekből csoportosított át a Híd ellenőrzése alatt álló önkormányzatokhoz és a párthoz közeli szervezetekhez.

A. Nagy László kinevezésekor magam is megfogalmaztam azt az aggályt, hogy a poszt elfoglalásának legfőbb célja a Híd részéről a kisebbségi kultúrák finanszírozása feletti ellenőrzés megtartása volt. Úgy tűnik, a szereplők mindent elkövetnek, hogy még véletlenül se tudjunk más következtetésre jutni.

Az, hogy a helyzet gyanús, nem kérdés. Bár pályázati döntéseket sosem egyszerű utólag értékelni, jelen esetben maga a kormánybiztos könnyítette meg a dolgunkat azzal, hogy a szakmai bizottságok döntéseit felülbírálta. Így még véletlenül sem érvelhet azzal, hogy szakmai döntésekről van szó. A. Nagy László politikai döntést hozott, nincs mit szépíteni rajta.

Márpedig annak alapján, amit eddig tudunk, teljesen egyértelműen a saját pártja felé hajlott a keze. Természetesen nem arról van szó, hogy minden pályázat meg volt bundázva. Számos szervezet nyilván megérdemelte a pénzt, valós teljesítmények vannak az elszámolások mögött – de ez igaz sok sikertelenül pályázóra is. A kérdés ezért nem az, hogy hogyan kellett volna elosztani egy ötször ekkora összeget, amiből talán mindenki annyit kaphatott volna, amennyit munkája alapján megérdemelne, hanem hogy a jelenlegi kerettel megfelelően gazdálkodtak-e a felelősök.

Itt viszont az összkép nagyon csúnya: például az önkormányzatok pályázatai esetében a kormánybiztos plusz 27 500 Eurót juttatott a Hidas vezetésű községeknek, 6 500 Eurót elvéve az MKP-s vezetésűeknek megítélt összegből. A Hídhoz közeli szervezetek esetében is volt, ahol 10, vagy akár 20 ezer Euróval növelte a bizottság által megítélt összeget, míg az „ellenzéki” rendezvények esetében szépen visszanyesegette azokat. Van olyan személyesen általa megítélt nagy összegű támogatás, amely mögött nincs gyakorlatilag semmilyen értékelhető ellenérték, illetve nem az, amire a támogatást megítélték. A politikában, pláne pénzosztásnál, nincsenek ilyen véletlenek. De akkor mégis mivel magyarázható ez az aránytalanság? Kezdjük azzal, amivel nem:

  • „Az MKP-sok politikai támadásáról van szó” – egyáltalán nem csak az MKP-t zavarja a tavalyi pénzosztás. Én nem vagyok MKP-s, és a hivatkozott cikkek szerzői sem azok egy kivételével, mégis felháborítónak találom a történteket.
  • „A sikertelen pályázók irigykedése van a háttérben” – hát pont ők egyelőre nem is hallatták a hangjukat. A magam részéről nem vagyok érdekelt a kulturális támogatásokban, a Közbeszéd sem pályázott.
  • „Az MKP ugyanezt csinálja/csinálná” – ez már egy fokkal jobb, mivel nagyobb a valóságtartalma. De bárhogy befolyásolja is az MKP a magyarországi támogatásokat, és bárhogy osztaná is a hazaiakat, ha ők lennének a tűz körül, ez egyszerűen nem igazolja a Híd eljárását. Az MKP-től sem fogadjuk el, a Hídtól sem szabad.
  • „Ez mindig is így volt” – ez sem kifogás. Ne legyen így!
  • „A Hidas pályázatok egyszerűen jobbak voltak” – a szakmai érvet már fent kizártuk, ebből a szempontból tehát nem voltak jobbak a pályázataik. Politikailag voltak jobbak, az viszont aggályom fő forrása.

A fentiek alapján az aránytalanságokra nem sok magyarázat marad. Nagyon úgy tűnik, hogy a Híd a közpénzeket összetévesztette saját kasszájával, és azokat a hozzá közeli szervezetek és önkormányzatok támogatására használja. De egyébként nem is a mi feladatunk, hogy kitaláljuk, mi zajlott a kormánybiztos úr fejében: a jogban ilyen esetekre találták ki a bizonyítási teher megfordítását, ami alapján a diszkrimináció alapos gyanúja esetén az felelős személynek kell hitelt érdemlően megindokolnia döntését.

Ez idáig nem történt meg. Egyelőre tehát A. Nagy László viseli a felelősséget a tavalyi botrányokért. A nyitott kérdés csak az, hogy a Híd, az őt jelölő párt felelősségre vonja-e őt, vagy pedig kiáll mellette, és ezzel magára vállalja a vállalhatatlant. Utóbbival nyíltan beismernék, hogy a közpénzek pártalapon való osztását elfogadható gyakorlatnak tartják, ami a szlovákiai magyar közélet tisztasága elleni merényletnek felelne meg. Ez ugyanis tényleg egy olyan kérdés, amihez a szlovák többségnek semmi köze, ha úgy tetszik, szlovákiai magyar belügy: itt a mi választásunkon múlik, hogy jól, transzparensen működnek-e dolgok, vagy mindent ellep a korrupció. Kíváncsian várom, a Híd mit választ.