Váratlan újításokat hozott a 2013-as év a webfejlesztésbe. A programozási nyelvek szinte követhetetlen tempóval fejlődnek, mégsem ők folyásolják be a trendeket. 2013 nem arról szól, hogy mit használsz, hanem arról, hogy hogyan használod.
Hosszú évek után a felhasználói élmény először kerekedik fölül a funkcionalitáson. A rengeteg példa közül most hármat emelnék ki: a Mashable, a New York Times és a The Next Web oldalát.
Hangsúlyozottan cikkközpontúak
A lényeg a tartalmon van, nem pedig a körülötte rejlő lehetőségeken. A cikkek olvashatóbbak és vizuálisan letisztultabbak.
Alapfilozófia: csak cikk és semmi más.
Kisebb hangsúly a megosztásra
Az elmúlt három-négy évben a közösségi médiának köszönhetően visszaszorult a online és a nyomtatott sajtó befolyása. Helyi kultúrprogram? Meghívtak a Facebookon, még mielőtt láttad volna a szórólapot. Lövöldözés az Egyesült Államokban? Hamarabb letweetelték, minthogy valaki tudósítani győzött volna róla. Az online média szereti, ha megosztod a tartalmát, viszont azt már kevésbé, ha más oldalakon keresed az információkat.
TNW: Találd meg a megosztó gombot.
A közösségi megosztó modulok most már kevésbé feltűnőek, aki meg akarja osztani a cikket, tudja, hol kell keresnie a gombot. A táblagépet használók az operációs rendszereknek köszönhetően egy kattintással megtehetik ugyanezt.
Bár a megosztások növelik az oldal látogatottságát, a legnagyobbak más módszereket használnak a látogatók megtartására. A Mashable például saját címkekövető rendszert épített, amely összeköthető a felhasználó Facebook fiókjával, a Wall Street Journal saját facebookos hírfolyamot (social reader), a New York Times pedig a fizetős (prémium) tartalommal bírja rá a felhasználókat a visszatérésre. Összegezve tehát a közösségi média fontos, de nem annyira, hogy mindenhol a felhasználók arcába nyomjuk.
A hozzászólások senkit sem érdekelnek
Az említett honlapokon drasztikusan csökkent a hozzászólási kedv, ugyanis már nem mindenhol természetes, hogy a cikk végén kitöltetlen hozzászólási adatlap várjon. A hozzászólások problematikus tartalomként merülnek fel minden egyes hírportálon, és a kiadóknak nem érdekük, hogy akkora felületet biztosítsanak a(z általában) negatív fórumozóknak, mint a cikk írójának. A többszázas, olvashatatlan diszkussziókat először csak moderálták, később szűrni kezdték, újabban pedig kategorizálják őket. Bár a hozzászólások képzik az elsődleges visszacsatolást az olvasók és a médium között, hozzá kell szokni, hogy a jövőben sokkal kisebb lesz a kommentek értéke, mint most.
A New York Times redizájnolt felülete (részlegesen) már most is elérhető.
Nehéz megmondani, hogy a napi többmilliós olvasottságú honlapok stratégiája hogy fogja befolyásolni a közép-európai több százezres olvasottsággal bíró kiadókat. Egy hazai hírportál nem teheti meg ugyanazt, mint az amerikai, mert elhagynák az olvasói, az egyes trendeket azonban sikeresen újraértelmezhetik (lásd: Piano). Közép-Európában a kedvezőtlen vállalkozói körülmények miatt még nem kezdtek el burjánzani a startupok, mégis olyan programozói közösségek alakulnak ki (a legfigyelemreméltóbb Ján Suchal körül), akik a szabadidejükben innoválják a helyi rendszereket.
Szlovákiában még várnunk kell az igazán nagy változásokra. Ezt mi sem mutatja jobban, minthogy a SME online struktúrája az utóbbi 10 évben nem igazán változott meg, vagy hogy a vezető napilapok, mint pl. a HNonline vagy a Cas.sk redizájnjai is felületesre sikerültek. Mélyreható változások előtt szükséges volna részletesen megvizsgálni a V4-es felhasználók magatartását és szokásait, a hasonló tanulmányokból azonban jelentős hiány van.
