Valamilyen ismeretlen oknál fogva rettentő büszke magára a Híd, amiért alapvető kötelességét teljesítve, szlovák platformtársaival közösen elítélte a kormány antidemokratikus lépését, mellyel az elutasította Pered község népszavazásának döntését. Közben pedig lazán a kormány nacionalista logikájához idomultak, agyoncsapva ezáltal saját érvüket.

A Népi Platform pártjai, köztük a Híd, közzétett nyilatkozatukban helyesen megállapítják, hogy Pered község teljesített minden, a törvény által meghatározott feltételt a település átnevezéséhez, ám a belügyminisztérium az átnevezés elutasítását javasolta a kormánynak, azzal az indoklással, hogy a községek nevei csak államnyelven szerepelhetnek. Eddig mindenki ismeri a sztorit. A nyilatkozat így folytatódik: “Megdöbbentő, hogy a községek  megnevezése is nemzetiségi kérdés” – itt még egyetértve bólogathat mindenki, ám ekkor jön a fekete leves: “Miközben a Pered megnevezést már 1237-ben  említik, és eredete szláv. A Prěděslav név rövidített változatából ered, Svätopluk egyik fiát  hívták így” – magyarázza egy huszárvágással a község nevének – vélt – nemzetiségi eredetét.

Foglaljuk tehát össze: az egyik mondatban még döbbenetesnek nevezi a nemzetiségi megközelítést, a következőben viszont már azzal igyekszik cáfolni a kormányzati érvelést, hogy beáll annak logikai sémájába. Persze akár okos húzás is lehetne rábizonyítani a kormányra saját logikájának csődjét, ám a látszat ellenére nem ez történik. Egyszerűen azért, mert nem veti el magát az elvet – illetve előbb elveti, aztán máris alkalmazza – csupán a kormány által használt érv előjelét változtatja meg: látjátok, ez nem is magyar, hanem szlovák, szóval mi bajotok? Ez a fajta megengedés veszélyes, szigorúan el kellett volna vetni annak a lehetőségét is, hogy ez a szempont egyáltalán érvként szolgálhat, nem pedig egyenest belevenni a nyilatkozatba. Mint a hülyegyerek, aki otthon elpanaszolja, hogy elvették a suliban a játékát, de azt is kikotyogja, hogy bizony az óra alatt játszott vele. Ha a jövőben egy teljesen magyar néveredetű falu – már ha létezik olyan település Szlovákiában, amelyről a Szlovák Tudományos Akadémia még nem derítette ki a szláv eredetet – kéri visszanevezését, vajon mivel érvelnek majd Bugárék?

Ha a demokratikus alapelvekért aggódtak népi platform uramék, ezt az érvet teljesen fölösleges volt belevenni a nyilatkozatba. Elég lett volna annyit mondani, hogy a kormány nem ismerte el egy legitim népszavazás eredményét, pont. A Népi Platform érve ráadásul teljes mértékben vitatható, hiszen Pered nevének eredetére nincs semmilyen bizonyíték, csupán egymásnak ellentmondó elméletek, bűvészkedés a betűkkel és ősi nevekkel, szavakkal. Egyik szerint magyar, másik szerint szlovák. Az pedig egyenesen észbontó, hogy a Hídban nincs olyan, nemzetiségi témában érzékeny ember, aki felfogta volna, vagy legalább utánanéz annak, hogy Pered leszlávozásával egyrészt súlyosan ingoványos talajra léptek annak igazságtartalmát illetően, másrészt sok magyar felháborodik majd rajta. Pered nevének eredete ugyanis nagyjából a hitkérdés kategóriájába tartozik, Bugár Béla viszont saját kezűleg írta most alá, hogy Pered bizony szláv. Kérdés, hogy milyen megfontolásból vették ezt bele a nyilatkozatba, vajon a Híd akarta újfent bizonyítani szlovák-barátságát, vagy egyszerűen csak el sem gondolkodtak az egészen, mert hisz annyira természetes, hogy a magyar faktort ilyen érvvel célszerű preventíve kiiktatni. Nem voltatok veszélyben szlovákok, mert az nem magyar név, írta alá Bugár Béla.

Szintén súlyos lelet, hogy Bugár – vagy legalábbis valaki, aki az ő nevében válaszolt a facebook-on hozzászólásomra – mennyire rendkívüli eseménynek tartja, hogy két, évezredes partnerét sikerült rávennie arra, hogy kiálljanak egy teljesen egyértelmű jogtiprás esetében egy magyar falu mellett. “A Hid elerte azt, hogy a szlovak partelnokok kimondjak , hogy ma Peredet es holnap az egesz Szlovakiat erintheti a kormany aroganciaja. Persze lehet szelektiven is olvasni” – írta. Naivan azt hinné az ember, hogy egy ilyen kiállás az elvárható minimum a magát demokratikusnak valló ellenzék részéről, de úgy látszik, a demokrata szlovák pártelnököket úgy kell rávenni ilyesmire. Figyi, Palo, magyarok mellett kéne kiállni, nemá Béla, kampány van.. Hát köszönjük szépen, valóban nagy eredmény. Pedig nem az, Hrušovský elég spontán felháborodottnak tűnt, és még a látens nacionalista Igor Matovič is önként elítélte a kormány döntését. Persze kampány van, fel kell nagyítani mindent, de azért súlyos, hogy pont az együttműködéséről híres Híd próbálja óriási sikerként beadni azt, hogy egy ötmondatos nyilatkozatot sikerült elérni – az ellenzéki partnerpártok részéről. Hatalmas kegy, a Híd ezzel csak még jobban ráerősít a másodrendű állampolgár érzésre, amit minden nyavalyás faluvégen az arcunkba üvöltenek a szlováknál kisebb méretű magyar feliratok, a virító kék táblák. Kékcédula, kéktábla. Lehet, hogy elérkezett az idő, és most kell azt mondani: nem elég Pered, kell Párkány, kell Bős, kell Gúta, kell kétnyelvűség, és kellenek egyforma méretű feliratok a falu végén. Ha kell az adónk.

Simon Zsolt – ugye szintén a Híd részéről – is csúsztatott egy jót, amikor azt állította, pártjának köszönhető az, hogy egyáltalán népszavazhattak a kérdésről, pedig a kilencvenes években – amikor a Híd még nem létezett emlékeim szerint – egyszer már megtették ezt a perediek, és jópár más községben is tartottak helyi népszavazásokat erről-arról. Úgy látszik, ennyire megszépítette az idő a Híd rövid kormányzati ténykedését Simon agyában, hogy immár két évtizedes vívmányokat tulajdonít pártjának.

A perediek viszont eddig mindkét alkalommal rendkívül rossz időpontot választottak a kérdés felvetésére: először Mečiar, most pedig Fico vette semmibe akaratukat. Nagy kérdés, akkor miért nem léptek, amikor Bugár, Csáky és a többiek X évig a kormányban csücsültek? Érdekes módon a népszavazást a 2012-es parlamenti választás napján tartották, és a helyiek szerint az egész főleg a népszavazás kiírását kezdeményező helyi MKP kampánycéljait szolgálta, akik azzal már nem nagyon törődtek, hogy a valószínűsíthető Fico-kormány úgyis megvétózza a szavazás eredményét. Borsányi polgármester így most hiába nyilatkozik olyanokat, hogy a következő referendumra már nem lesz elég magyar lakosa a falunak, saját maguknak köszönhetik a helyzetet. Ráadásul, és egyáltalán nem mellékesen, Pered MKP-s vezetése is a község nevének állítólagos szlovák eredetével érvelt a belügyminisztériumban, meglehetősen álszent módon. Mentségükre talán fel lehet hozni, hogy ők csak a borzalmas Tešedíkovótól akartak megszabadulni, és ennek érdekében ezt is bevállalták, de mint láthatjuk,  fölösleges ez a fajta képmutatás, és a parttalan lojalistáskodás, történjen az Híd vagy MKP részéről. Röhej, börleszk a köbön, vagy nem is tudom mit mondjak, de az a helyzet, hogy míg két magyar pártunk azt bizonygatja erőnek erejével, hogy Pered szlovák név, addig a szlovák kormány állítja, hogy magyar.  Abszurd. Ebből is látható, hogy a minden áron megfelelni akarás egyáltalán nem célra vezető út, de úgy látszik, nem véletlenül vagyunk kéktáblások a faluvégeken, kis betűvel.