A civilek ne játszák a döntőbírót; A. Nagy László nem hibázott politikailag – állítja Bugár Béla. Interjúnk első részét ide kattintva olvashatod el. Itt a második, befejező rész, melyből kiderül: “a rendszer soha nem így működik”. A végén, bónuszként megtudhatod, kiket indít a Híd az EP-választáson. Exkluzív Közbeszéd.

Vasút

– A nemrégiben beterjesztett törvényjavaslatuk, amellyel  vasúti kétnyelvűség kérdését szerették volna megoldani, még mindig nem kötelezte volna a hivatalnokokat, mint ahogy most sem kötelezi őket semmire sem. Miből gondolja, hogy a Híd törvénymódosítása után bármi változott volna?
– Abban a pillanatban, ahogy a törvény ezt lehetővé teszi, nyomást lehet gyakorolni. Most csak a kisebbségi nyelvhasználati törvény teszi ezt lehetővé, de a vasútról szóló törvény erről így nem beszél. Mi azt akartuk elérni, hogy a legkisebb közös nevezőt találjuk meg a kormányzó Smerrel abban, hogy legyen legalább valami előrelépés. Mert, ha ők status quo-ról beszéltek kisebbségi téren, akkor ez is a status quo része, mert a kisebbségi nyelvhasználati törvény ezt lehetővé teszi. Hamarosan letelik a hathónapos időszak és egy komoly javaslatot fogunk beterjeszteni.

– A probléma az volt, hogy továbbra is csak lehetőség, nem pedig kötelesség lett volna a kétnyelvű táblák kihelyezése. Jogi akadálya most sem volt annak, hogy a táblákat kitegyék.
– Mire hivatkoztak? Hogy az ő törvényük erről nem beszél. Ennyi.

– Fontos kihangsúlyozni, hogy a javaslatuk a 2011-es kisebbségi nyelvtörvény módosításának következtében keletkezett jogi hézagot akarta orvosolni, amelyre a civil szervezetek felhívták Rudolf Chmel hivatalának figyelmét, de az nem akart róla tudomást venni.
– Nézze, ettől viszketni szoktam. A civil szervezetek, azok mindig mindent tudtak. Ne vicceljen.

– Tessék a kérdésre válaszolni.
– Most már negyedszer hangzottak el ebben az interjúban a civil szervezetek. Én nagyon örülök nekik, csak a civil szervezetek nem működhetnek politikai döntőbíróként. A civil szervezet felelőssége ebből a szempontból egyenlő a nullával, mert nincs ráhatása a dolgokra. A politikusnak meg tudnia kell, hogy ezt meg tudom lépni, mert lehet, hogy hajlandóak lesznek, ezt viszont nem tudom meglépni, mert megmondták, hogy ebbe az irányba nem hajlandóak elmenni. Aki dolgozik, hibát is csinál. El tudom képzelni, hogy erre figyelmeztettek, de a tárgyalások sokaságának folyamatában ezt valahogy nem vettük észre. De ne azt próbáljuk itt elmagyarázni, hogy a civil szervezet mennyire okos volt, a politikai párt meg mennyire buta. Ez nem így működik, a mi felelősségünk ott van, hogy egy óriási tárgyalássorozatban mit tudunk elérni. És mi arra koncentráltunk, hogy a lehető legtöbbet. Nyomás alatt voltunk, a maximumot próbáltuk kihozni a helyzetből. Lehet, hogy hiba csúszott be, nem tudom, lehet, hogy figyelmeztettek, de ennek ne az legyen a végkicsengése, hogy lám-lám ezek milyen hülyék voltak, mert mi mondtuk nekik, de nem vették észre.

IMG_5796

– A kérdésemmel nem akartam sugallani semmit, csupán kíváncsi voltam, hogy mi történt.
– Próbáljuk meg elkerülni azt, hogy a civil szervezet az okos, a jó, akinél meg a politikai felelősség, az a lökött. Nem így áll a kérdés, hanem úgy, hogy abban a helyzetben el lehetett volna-e többet érni. Valószínű, hogy nem. Azt mondta: “megszavazták volna” – ilyet ne mondjon, mert én tudom, hogy mit szavaznak meg és mit nem.

– Mi lesz a bukott törvénymódosításuk további sorsa? Beterjesztik újra?
– Igen. Sőt, ma (okt. 17.) már volt egy tárgyalásunk, jelenleg úgy néz ki, hogy a Smer részéről is van politikai akarat, de azt mondom, hogy hiszem, ha látom. Az a javaslat, amit beterjesztünk, már nem köt a status quohoz – sokkal keményebb lesz. Benne lesz az is, hogy az állomások fizessék a táblákat. 16 500 euróról van szó. Ha az állam bácsi erre nem talál pénzt, isten bizony, összegyűjtjük, ezen ne múljon. Azt javasoljuk, hogy ahol a kisebbség aránya a faluban eléri a 20, majd a 15%-ot, ott kiteszik a táblát a kisebbségek nyelvén.

– Ha 2010 és 2012 között megvolt az “ideális” kormány, és csak ennyit sikerült átnyomni, akkor mekkora realitását látja a Vízió tervezeteinek? És most nem csak a következő néhány évre gondolunk.
– Nem vagyok piszkálódós kedvemben, de az aztán nem volt ideális kormány, amikor négy képviselő bármikor blokkolhatta a törvényjavaslatokat. Nem beszélve arról, hogy az SDKÚ nem támogatta a saját kormányfőjét és sorolhatnám tovább. A 89′ utáni politikai történelem eddigi talán legideálisabb felállása akkor volt, amikor 20 MKP-s képviselő volt a parlamentben, kormányalelnökünk és három miniszterünk volt. Az igaz, hogy akkor lehetett volna többet csinálni, de a lustaság néha nagyobb volt, mint kellett volna. Jegyzőkönyvek vannak róla, hogy hányszor próbáltuk költségvetéshez kötni a dolgokat, csak nem készültek el. Azóta viszont vannak bizonyos próbálkozások a szlovákok felé. Ha sikerül most Pered kapcsán a Népi Platform felé lépnünk, akkor jó volna valami közöset kialakítani, mert ez nem csak Peredről szól, hanem a demokráciáról. Ha ilyen dolgokat sikerül megcsinálni, akkor lehet, hogy eljön az az időszak, amikor azt lehet mondani, hogy most van az az ideális felállás, most lehet komolyabban lépni. Azt mindig tudni kell, hogy soha, semmit ingyen nem kapunk. Sokszor nem is azért, mert nem akarják, hanem mert nem értik. Sokszor az a legnagyobb probléma, hogy a szlovák politikai fél nem érti, hogy miért kell az, amit kérünk. A mi feladatunk, hogy ezt elmagyarázzuk.

– A nyári pártelnöki viták folyamán sok éles megjegyzés hangzott el annak kapcsán, hogy ki hogyan szemléli az MKP azon időszakát, amikor Ön volt az elnöke. Most, a sok negatív dolog hangoztatása után, hogyan értékeli az MKP szakpolitikai teljesítményét elnöksége idején?
– A felelősség az enyém is, én nem a negatívumokat hangoztatom, de egy ilyen kérdésnél elmondom, hogy igenis többet lehetett volna elérni, ha…  Abban az időszakban született néhány olyan dolog, amit ma valahogy nem értékelünk. Elindult egy folyamat. Emlékszünk, amikor 98-ban először kerültünk a kormányba? Ott olyan feltételek voltak, hogy az autonómiáról, a magyar egyetemről nem beszélünk, és még sorolhatnám. 2002-ben ez már szóba sem került. Beindult egyfajta fejlődés, Dél-Szlovákia felzárkózása. Az egy más dolog, hogy voltak olyan dolgok, amelyeket másképp is lehetett volna kezelni. Nem lehet azt mondani, hogy az MKP mindenben jó volt, ahogy az sem állítható, hogy a Híd mindent jól csinál. Ahol emberek vannak, ott hibákat is előfordulnak. Jómagam is, néha én is hibázom. És aki azt mondja, hogy nem, az hazudik.

IMG_5766

Kisebbségi támogatások

– A Smer 400 ezer euróval kevesebbet adna jövőre a kisebbségi kultúrák támogatására, mint idén..
– 700 ezerrel. A probléma ott van, hogy 4,25 millió euró lett jóváhagyva, azzal az egyezséggel, hogy ha Brüsszel jóváhagyja a kiadóknak, hogy meríthetnek az előző évből – amit nem meríthettek ki –, akkor azt hozzáteszik ehhez a pénzhez. Írtam egy levelet Ficónak, a mai napig nem válaszolt. Ott akarnak spórolni 700 ezer eurót, ahol a legsebezhetőbb a kisebbség, nem beszélve arról, hogy többet akarnak megspórolni, mert egy sor szervezetet még mindig nem fizettek ki és most fognak ezzel kinyírni. Ha megnézzük, hogy milyen törvényeket terjesztettek be, akkor ezek azt is meg fogják akadályozni vagy legalább nehezíteni, hogy pl. Magyarországról  egy öreg fiúk csapat jöjjön ide, ugyanis olyan dolgokat fog kelleni hozzá bebiztosítani, amit egy falu nem fog tudni megcsinálni.

– Lehet ezzel egyáltalán valamit kezdeni? A Híd és a Smer viszonya sokkal fagyosabb, mint egy évvel ezelőtt.
– Jóval fagyosabb, persze. Én nagyon nem szeretem azt, ha valaki valamit ígér, és azt nem tartja be. Elmondhatja azt, hogy milyen vagyok, de be nem csaphat. Annak ellenére tudtuk, hogy egész kényes dolog ezekben megbízni, de megpróbáltuk és kiderült, hogy nem működik, ezért fagyos a viszony.

– Tehát az összeg nem fog változni.
– Majd meglátjuk. A Smer egy kicsit játszik. El akarja játszani azt, hogy próbálkozzunk, maradjunk csöndben egyéb dolgoknál és akkor majd 4,2 milliót, 4,1-et vagy 4 milliót adnak. De ez nem így működik.

– Az MKP szerint is játszik a Smer, de a Híddal együtt.
– Hát persze. Kibicnek semmi se drága. Hogyha ezt egy olyan párt és pártelnök mondaná, aki még sosem volt kormányon, akkor azt mondanám, hogy valószínűleg nem ismeri a rendszert. De egy olyan párt elnöke mondja, amely többször volt kormányon, tehát tudja, hogy a “húzd meg – ereszd meg” mindig így működött.

IMG_5758

– A Smerrel való hideg viszony a kormánybiztosi posztnak a leépítésén is megmutatkozik. Nem igazán siet a Smer az új kormánybiztos kinevezésével, és a szervezetek támogatásainak kifizetését is késlelteti, amivel egyre nehezebb helyzetbe hoz mindenkit. Mit fog tenni ez ellen a Híd hazai, ill. nemzetközi szinten?
– Elmondjuk mindenhol, hogy mit csinál a Smer. Az egy dolog, hogy a status quót nem tartja be, ám ezentúl már nem lehet dicsekedni azzal, hogy van egy kormánybiztosi hivatal, mert már nincs. Erre figyelmeztetni fogunk mindenkit. Egy másik dolog az, hogyan próbálja a Smer kinyírni a kisebbségi szervezeteket. Hogyan próbálja pl. Federič rátenni a kezét, legalábbis itt a fejében ez benne van, az Ifjú Szivek székházának egy részére. Miért kellett onnan meneszteni az igazgatót, amikor Fico megígérte, hogy nem nyúlnak hozzá? Mint ugye kiderült, olyan okkal akarta leváltani, ami butaság volt. Federič megvárta, amíg Fico elmegy külföldre, és leváltotta Hégli Dusánt. Amikor Ficónak ezt elmondtam, azt állította, ő erről nem tud, és hogy rendbe fogja tenni. A mai napig nem hajlandó fogadni a hívásom. Ezt mind el kell mondani, és el is mondjuk ott, ahol lehet, hogy ez a kormány csak kirakatpolitikát próbál megvalósítani.

– Még egy kicsit maradjunk a kormánybiztosi hivatalnál. Mi a véleménye arról, hogy A. Nagy László ideje alatt politikai okok miatt voltak elvágva bizonyos támogatások?
– Hát, tudja, ezen én mindig mosolyogni szoktam. Érdekes módon a hidas polgármesterek mindig pofozgatnak, mert nem kaptak, vagy keveset kaptak. Az MKP-s polgármesterek ugyanezt mondták. A függetlenek is. Tehát, hogy ha mindenki morgott és kritizált, akkor valószínűleg jól csináltuk.

– Konkrétan A. Nagy László egy interjúban tett kijelentésére gondolok. Ebben bevallotta, hogy azért csökkentette pl. a Szabad Újság támogatását, mert nem tetszett neki, ahogy írtak róla.
– Ez az ő dolga. A Szabad Újság ráadásul külföldön is egy csomó pénzt kap, míg más újság pl. nem. Ezt látni kell. Ezzel probléma nincs. Nézze, annyira jól voltak ezek a dolgok politikailag elintézve, hogy Somorján megcsináltuk az első Kisebbségi kulináris fesztivált, aztán összeraktunk az Érsek Árpival 5 ezer eurót, mert kihúzták a támogatásokból és nem kaptuk meg. Pedig jóformán mindenki tudja, hogy a pártelnök Somorján él és mégsem kaptunk. Azért én nem általánosítanék.

– Nem általánosítok. Érdekel, hogy mi a véleménye arról, hogy a kormánybiztos felülbírálja a szakmai kuratórium döntéseit.
– Ilyen lehetőséget mindig be kell biztosítani annak, aki egy szakmai csoport felett áll. A szakmai csoportot úgy is össze lehet állítani, hogy rossz döntések is keresztülvihetők legyenek, kéz kezet mos alapon. Egy öttagú csoportban pl. hárman megtámogathatják egymás projektjeit, az értelmetleneket is. Ezt a lehetőséget kell valahogy kiküszöbölni, úgyhogy én azt mondom, ez rendben van, a mértéket kell tudni.

– Tehát Ön szerint elképzelhetetlen az, hogy a szakmai bizottságok döntése végleges legyen és ne legyen felülbírálható.
– Elképzelhető akkor, ha a szakmai kuratórium csak szakmai szempontok alapján fog dönteni.

– Ilyen esetben törvénnyel kéne szabályozni.
– Hogyan lehet törvénnyel szabályozni azt, hogy az emberek, akik a bizottságban vannak, megkereshetőek és befolyásolhatóak. Akár egy cikken keresztül. A kiskaput mindig meg kell hagyni, de politikailag belenyúlni, csak azért, mert nekem nem tetszik, ahogy rólam írnak, nem szabad.

– Tehát konkrétan ebben az esetben…
– Én nem tudom, hogy miért döntött így. Arról volt szó, hogy figyelembe fogja venni azt is, hogy vannak olyan szervezetek, amelyek Magyarországról ugyanarra a projektre csípnek le pénzt, amíg másoknak nem jut jóformán semmi.

– Az az érdekes ebben a történetben, hogy magát a bizottságot is a kormánybiztos nevezte ki. Tehát kinevezi azokat az embereket, akikben végül lehet, hogy annyira mégsem bízik meg.
– Azt látni kell, hogyan nevezik ki őket. Öt emberből kettőt automatikusan  Federič rakott oda. Tehát így fordulhatott elő az, hogy a háromból, akiket a Laci javasolt, az egyik hirtelen megkérdőjelezte például ezt a somorjai támogatást, amiről az előbb beszéltem. És a másik kettő, aki a kormányhivatalból volt, azt mondta: nem tudjuk, mi ez, de odavágunk egyet. Vannak olyan dolgok, amik egyszerűen az emberi gyarlóság miatt kiküszöbölhetetlenek. Ott van például a Csemadok gombaszögi rendezvénye, amire nem adtak pénzt, és ott Laci belenyúlt, mert az egy olyan rendezvény, ami régi hagyományokkal rendelkezik, s ez szerintem  nagyon jó döntés volt.

– Nem szeretnénk itt leragadni, de A. Nagy László konkrétan ezt nyilatkozta: “a másik ok, hogy volt bennem egy ellenérzés a Szabad Újsággal szemben a korábbi időszakból, amikor a lap írásaival, kommentárjaival, blogjaival erőteljesen részt vett a politikai harcban a kisebbségi térfélen, és elég erősen elkötelezte magát az én korábbi pártommal szemben”. Ezt indokként mondta.
– A. Nagy László is emberből van.

– Tehát ez egy emberi hiba?
– Az emberek egyszerűen emberi módon döntenek. Úgy, ahogy a bizottsági tagok is emberi módon döntenek, ugyanúgy a főnökük is dönthet emberi módon. Egy biztos, hogy politikai befolyás nélkül kell dönteni. És az mindegy, hogy a kormánybiztosról vagy kormányalelnökről van szó.

– Volt egy másik érdekes eset is. A Memosaic.sk, melynek a szakmai bizottság nulla eurót ítélt meg, a kormánybiztos húszezer eurót adott. Nem választ kérek öntől a miértre, de a politikai felelősség még mindig A. Nagy Lászlót terheli, aki ő most a Híd árnyékkisebbségi bizottságát vezeti (eközben átadjuk a Memosaic.sk-ról kinyomtatott anyagunkat).
– Elnézést, de ne ragadjunk le egy dolognál, mert akkor én mondom a másikat újból. Tehát ott, ahol a pártelnök lakik, három projektből egyetlen egy sem ment keresztül. A kuratórium lőtte ki. Lehet, hogy önnek ez fáj, nekem meg az fáj. Tehát akkor hol van itt a politikai befolyásolás, amikor a saját városomnak, ahol élek, ahol segítek, ha lehet, politikailag nem tudom elintézni, hogy a polgári társulásunk mégis kapjon támogatást. Tehát akkor ne beszéljünk itt ilyen-olyan politikai befolyásról.

– Nem poltikai befolyásról, hanem felelősségről beszéltem.
– De még felelősségről sem. Nem tudom vállalni a felelősséget azért, hogy pl. a Somorjáért PT nem kapott egy fillért sem.

– Azért Ön vállalja a felelősséget, hogy A. Nagy László…
– De még egyszer mondom: A. Nagy Lászlót sem tudtam megfeddni, mert egyszerűen a kuratórium így döntött. Ő próbálta megsegíteni, de nem ment. Ennyi. Kész. A kuratórium nem a legszentebb társaság. Azok ugyanúgy befolyásolhatók. Ami a Memosaicot illeti, meg kellene nézni, hogy mivel foglalkozik. Természetesen ezt lehet piszkálni, de soha nem így működik a rendszer. A rendszer úgy működik, hogy mindenhol emberek döntenek. Az emberek akár kuratóriumi tagként, akár más tagként hozhatnak hibás döntéseket. Ezeket a döntéseket, ha van rá lehetőség, ki kell küszöbölni.

– Ön szerint hogyan kellene kinéznie a bizottságok felállításának?
– Ó, ha én ezt pontosan tudtam volna, már megvalósítottuk volna.

IMG_5752

EP választások

– Korábban érintettük már az EP-választásokat. Bár biztosan azt mondja majd, hogy még nincs listájuk, de azért mondjon nekünk néhány nevet! Ki fogja vezetni a listát? Simon Zsolt?
– Igen, Simon Zsolt listavezető lesz. Nagy József másodikként indulhat és lesznek szlovákok is. De ezt még jóvá kell hagynia az országos tanácsnak is.

– Mondjon még két szlovák nevet.
– Šebejt pl. szívesen indítjuk.

– Rudolf Chmelt is indítani fogják?
– Nem hiszem. Ő már nyugodtabban szeretne élni. Megmondom őszintén: én sem mennék ki, pedig fiatalabb vagyok, mint Chmel. Nagyon megviseli a családot.

– A négygyermekes Nagy Józsefet pedig elküldenék Brüsszelbe?
– Ez az ő döntése.

 

A kérdéseket a Közbeszéd szerkesztősége állította össze. Jövő héten Berényi Józseffel, az MKP elnökével készült beszélgetésünket olvashatjátok.