A politikusok népszerűségében gyakran szerepet játszanak olyan tényezők, amelyek csak gyengén vagy egyáltalán nem köthetőek valamilyen tudatos, megfontoltan kidolgozott politikai programhoz.
Barack Obama támogatottságán például legalább néhány hónap erejéig biztosan meg fog mutatkozni, hogy – az ő személyes érdemeitől függetlenül -elnöksége alatt sikerült likvidálni Oszama bin Ladent. Iveta Radičovának ugyanakkor jóval kevesebb szerencséje van az előzetesen a sportág hazai ünnepének szánt jégkorong-világbajnoksággal. A politikusok pechjére Demitráék korán búcsúztak, a kollektív sikerélmény elmaradt. Ezt a közszereplők bánhatják a legjobban, hiszen egyetlen államfő vagy miniszterelnök se hagyná ki, hogy a hokicsapat győzedelmes hőseivel közösen pózoljon a fotókon, miközben a sportolók elmondják, mennyire sokat köszönhetnek a feléjük irányuló morális támogatásnak, a ragyogóan megteremtett feltételeknek.
Helyette a hoki-vb csak frusztrációt és kudarcot hozott – hacsak nem tekintjük sikernek azt, hogy Szlovákiában szokatlan módon úton-útfélen megjelentek a zászlók és pár hétig divat lett külsőségekben is hazafinak lenni. Kezdődtek a bajok a furcsa körülmények között, a kelleténél sokkal drágábban és lassabban épülő stadionokkal, a szövetség fejének furcsa háttérügyleteivel. A szükséges sportlétesítmények végül pont időben elkészültek, de a világbajnokság idején sem feltétlenül pozitív üzenetek jutottak el a szurkolókhoz: két hotel kifosztásáról, a kassai áramszünetről, a nyelvtudással hadilábon álló rendőrökről szóltak a hírek, a válogatott pedig közben a legpesszimistább várakozásokat is alulmúlta és csak szenvedett a jégen.
Azért a híradókban akadt némi hely a politikának is: na nem a választók által mérhetetlenül unt főügyészválasztás miatt kialakult újabb kormánykrízis okozott felzúdulást, hanem Ivan Gašparovič államfő került a címlapokra, miután könyökkel meglökte Radičovát egy elveszített mérkőzés után. A világbajnokság után az elkövetkező hetekben pedig valószínűleg rengeteg szó esik arról, hogy mi vezetett a kudarchoz, hol rontotta el az utánpótlás-nevelést a jégkorongszövetség – és hogy mekkora szerepe volt ebben a szlovák államnak.
A szlovákiai hoki-vb-ből így az előzetes várakozásokkal ellentétben gyakorlatilag semmilyen politikai tőkét nem lehet kovácsolni. Ami még rosszabb, hogy idővel kiderülhet, még csak számottevő gazdasági hozadéka sem volt a világeseménynek a Szlovák Jégkorongszövetséghez közel álló érdekcsoportok miatt. A hokis szalagcímek eltűnnek, ismét a sokadik kormánykrízisről lesz szó. Csupa megszokott téma, amelyek miatt állandósul a rossz hangulat.