Mennyit költenek a pártok a választási kampányukra? Fogalmunk sincs róla, és a Híd – segít a bajban cikkre a párt által adott válaszközleménye után hivatalossá vált, hogy még csak esélyünk sincs kideríteni. A Szótlan Szemtanú úgy érzi magát, mint a focista a tizenegyesnél, aki gyönyörűen el akarja helyezni a labdát a jobb felső sarokba, helyette belerúg egy földkupacba, és lesz belőle egy panenkás gól.

Először is egy rövid reagálás a közleményre, ami tényleg cáfolja az eredetileg az Új Szó kommentrovatában, majd a bummos blogon is megjelenő publicisztikát: a szerző valóban hamisan keltette azt a látszatot, hogy a Híd a kelleténél kevesebbet költ a kampányra, így gazdasági zsenik ülnek a stábban. De csak azért, mert meg sem fordult a fejében, hogy valaki ennyire átlátszóan játssza ki a választási törvényt. Ja igen, a probléma nem csak a Hídat érinti, Bugár Béláéknak nincs szerencséjük azzal, hogy pont a narancsos kampány kirívóan furcsa ár-érték aránya tűnt fel a Szótlan Szemtanúnak. Konkrétumok alább.

Tehát az egész probléma ott kezdődött, hogy a szerzőnek feltűnt, milyen bagatell összeg szerepel a Híd tételesen szétírt, októbertől vezetett választási elszámolásán ahhoz képest, ahány helyen találkozik a plakátokkal, szórólapokkal, vagy éppen rendezvényekkel. Megemlítette például, hogy a közönségtalálkozók ára átlagosan 600 eurónál is kevesebb, ha hihetünk a hiteles Híd-programtervezetnek, és egyébként is, a pártban gazdasági zseniknek kell ülni ahhoz, hogy ennyi aktivistást ennyi pénzből kihozzanak.

A Híd később sajtóközleményben reagált erre, amit ide kattintva el lehet olvasni, illetve szerepel a mai nyomtatott Új Szóban is. Most szemlézzük belőle a legfontosabb dolgokat:

A szlovákiai politikai pártok kötelesek leadni egy előzetes jelentést a választási kampány költségeiről. (85/2005 Z. z.  törvény 3 §21 bekezdés). A kiadásokat a választások kihirdetésének napjától kell feltüntetni egészen a választások előtti 30. napig.

A törvény hiányosságai közé tartozik, hogy nincs egyértelműen megfogalmazva, mit értünk pontosan a választási kampány költségei kifejezés alatt. A logika azt diktálja, hogy minden olyan tevékenységet soroljunk bele, amely során, vagy amely által arra buzdítjuk a választókat, hogy menjenek el szavazni és egy konkrét választási számmal ellátott pártra szavazzanak.   A mostani választási számokat december 19-én hozták nyilvánosságra, tehát ettől a dátumtól kezdve mérjük a kampány kezdetét. Vagyis az előzetes jelentésben a törvény értelmében a 2011.december 19. és 2012. február 9. közötti kiadásokat kell feltüntetni.

Mivel a Híd választási kampánya  Vízkereszt után kezdődött, a Híd  a kiadások ezen részét tüntette fel, úgy ahogy a törvény kimondja.

A maradékban kifejtik, hogy a Szótlan Szemtanú alantas motivációktól vezérelve írta a cikket, és a Híd egy remek párt. Namármost ezt a közleményt elolvasni és értelmezni tényleg eltartott egy darabig, kapaszkodjunk meg, a végkifejlet durva lesz.

A szerző először is nem értette azt, a közlemény szerint miért decembertől számláz a Híd, mikor a hivatalos számlán és a sajtóközleményben is világosan szerepel, októbertől indul az elszámolás. Hisz ezért is írt cikket. Aztán leesett neki, amit tulajdonképpen a párt a közleményben feketén-fehéren elismer: van a hivatalos kampánykiadás, meg az egyéb kiadás, ami éppenséggel nem számít kampánynak, mert… nos, mert nincs rajta szám, vagy épp nem mondják konkrétan a választó arcába, hogy kire kell szavazni. Így elszámolni se kell vele a nagyközönség felé.

Fordítsuk ezt le konkrét dolgokra: fiktív tizenöt méteres narancsszínű Bugár-szobor a vár előtt – nem kampány, nem szerepel rajta szám. Tizenöt méteres fiktív narancsszínű Bugár-szobor a nyakába akasztva egy Spolupráca-táblával – nem kampány, még mindig hiányzik a szavazásra való felhívás. Tizenöt méteres fiktív narancsszínű Bugár-szobor a nyakába akasztva egy tizenhatos számmal  – ez a kampányanyag, el kell vele számolni becsülettel.

Na jó, komolyra fordítva a szót: találkozás Bugár Bélával és vendégeivel (zenél: L. Lajos) – nem kampány, nem kell vele elszámolni. Híd óriásplakát az együttműködés, vagy éppen megbízhatóság jelszóval – nem kampány, nem kell vele elszámolni. Ugyanez egy kisebb plakáton – szintén nem kampánykiadás, egészen addig, amíg nem szerepel rajta a párt száma, vagy éppen az, hogy szavazni kéne rájuk. Érdekes egyébként, hogy eszerint, bár december 19-étől a Híd álláspontja szerint már kampányanyagokat is gyártanak, a nemrégiben feltűnő bútorás, tomi kides, kusýs plakátokra szintén nem lehet ráfogni, hogy kampánykiadások, hiszen egyáltalán nincs ott, kire kéne voksolni, csak nagy narancssárgával a felelősség a felelősség meg az együttműködés szlogen. Jól ki van ez találva, na, és a legszebb, hogy a nyilvánosságot semmilyen törvény értelmében nem kell tájékoztatni róla, mennyibe kerülnek a járulékos kiadások. Sőt, úgy lehet egy tetszőleges párt rejtett propagandaanyagaival elárasztani az országot, hogy hiába a választási törvény, senki és sehol nem kötelezheti elszámolásra az elkövetőt. Jó, mi?

A Szótlan Szemtanú nagyon fontosnak tartja megjegyezni, hogy biztosan nem csak a Híd trükközik ilyen módon (bár valószínűleg ők az egyetlen párt, akik reakcióban, az Új Szó véleményoldalán tartják fontosnak közölni a választóikkal, hogy ugyan a törvény értelmében októbertől kezdődik a kampány, de az nekik mindegy). Az SDKÚ a Hídhoz hasonlóan például azonnal jelentkezett a novemberi arculatformáló plakátjaival, amint kiderült, hogy választások lesznek. Az országot kékbe borító plakátokról nagy valószínűséggel ugyanúgy nem készül hivatalos elszámolás, mint a karácsonyi jókívánságot tartalmazó verzióikról, amit a Smer és az SDKÚ követett el a jóízlést legyilkolva. Az SNS mikulásos szörnyplakátja is a szürke zónába tartozik az elszámolás szempontjából, pont úgy, mint ahogy az MKP programalkotó beszélgetéseivel kapcsolatos kiadások, vagy a munkát-nyugdíjat plakátvonulat. Hát így nézünk a hivatalos kampány elé (kacsint, kacsint).