Crisis

Spanyolország a hétvégén hivatalosan is bejelentette, hogy segítséget kér az eurozónától a pénzügyi nehézségekkel küzdő bankszektor megsegítésére. A gyakorlatban ez 40 – 100 milliárd eurót jelent, melyből Szlovákia részesedése megközelítőleg 700 millió euró. A gazdasági guruk szerint a bejelentés nem meglepő, az ország – és főleg a bankok – regóta komoly gondokkal küzdenek. De mi is a helyzet az Ibériai-félszigeten? A sziesztázó spanyolok is a “görög utat” választották?

Mi vezetett idáig?

A spanyol helyzet alapvetően eltér a görögtől. Az ország problémái még a 2008 előtti szép világban kezdődtek. Az építkezési láz Spanyolországban akkoriban hatalmas méreteket öltött, és az ingatlanpiaci lufi akkorára duzzadt, mint amilyenre sehol másutt Európában. Mindenki hitelt akart felvenni, “sajátban” lakni és bérbe adni. A bankok megérezték a üzleti lehetőséget és olcsó hitelhez juttatták az embereket és finanszírozták az építőipart. 2008-ig az országban évente 800 000 új lakás épült. Spanyolország gazdasága az építőiparra épült, túlságosan is.

A válság véget vetett az építkezési láznak. Az országban ma több millióra tehető a befejezetlen lakások száma. A bankok nem látták viszont befektetett pénzüket és a csőd szélére kerültek. Spanyolország alapvető problémáját ma éppen a bankok rossz pénzügyi helyzete jelenti. Az állam mindeddig öt nagy országos bankot segített ki. Mindez azonban nem elég a bankok veszteségeinek fedezésére, ezért a kormány további segítséget vár az eurozónától. A címlapokon szereplő milliárdok egyenlőre virtuálisan értendőek, azaz az eurozóna orszagai garanciát vállalnak.

Spanyolország ezen kívül hatalmas, 25%-os munkanélküliségével európai rekorder. A munkanélküliség mértéke nem csak az epítőipar válságával magyarazandó, hozzájáraul az is, hogy a kilencvenes és kétezres években több millió emigráns érkezett Dél-Amerikából, akik az építőiparban kerestek és találtak munkát. Ők ma munkanélküliek.

A mai helyzethez az ingatlanpiaci lufi-jelenség mellett a hihetetlenül rugalmatlan törvények is nagyban hozzájárultak. Közép-európai halandó számára nehezen elképzelhető passzusok tarkították még nemrégiben is a spanyol munkatörvénykönyvet. Egy példa, amely önmagáért beszél: a munkáltató bizonyos feltételek mellett 42(!) hónapnyi végkielégítést volt köteles fizetni az elbocsátott alkalmazottnak. Ez gyakorlatilag lehetetlenné tette, hogy a munkáltató megváljon a meghatározatlan időre foglalkoztatott munkavállalótól. Ilyen feltételek mellett az építőipari cégek kénytelenek voltak csődöt jelenteni. A helyzet ma leginkább a palyakezdőket sújtja: munka nélkül maradnak, illetve a sok esetben diplomás fiatalok is csak meghatározott időre tudnak munkaszerződést kötni. Ha egyáltalán tudnak.

Mariano Rajoy új, jobboldali kormánya több átfogó reformot hajtott végre, melyekkel valamelyest rugalmasabbá tette a munkaerőpiacot – csökkentve persze ezzel azt a viszonylagos biztonságot, amelyet a spanyolok mindig is szerettek. Az áprilisban életbe lépett új munkatörvénykönyv például már lehetővé teszi a munkáltatónak, hogy fizetést csökkentsen, alkalmazottakat bocsásson el végkielégítés nélkül, ha mindezt a könyvelésében feltüntetett veszteségekkel igazolni tudja. A valtoztatásokat természetesen masszív demonstrációk követték országszerte.

A csőd szélén áll az ország?

A helyzet komoly, Spanyolország megingása a csődbe kergetheti az egész eurozónát. Érdekes viszont, hogy ha az ember idelátogat, nem érzékeli, hogy ennek az országnak segítségre lenne szüksége. Működik a közlekedés, pontosak a vonatok, kétsavos út vezet ott is, ahol ötpercenként megy el egy autó. Új metróvonalak épültek Madridban, egyetemek létesültek vidéken, az állam egyszóval költött – ráadásul értelmes dolgokra. Spanyolország ma ennek köszönhetően modern ország. A Pozsony megsegíti Madridot címlapok ennek fényében kifejezetten mosolyogtatóak, vagy sokak számára talán inkább bicskanyitogatóak.

Spanyolország ma pénzügyileg tényleg nagyon rossz helyzetben van. A nagy állam korábban sikeres koncepcióját a válság tönkre tette. És hogy Spanyolország is Görögország szintjére süllyed-e? Nehéz ezt most megmondani, de szerény tippem szerint nem. Jókor jó időben jött egy jobboldali kormány, amely úgy néz ki képes reformokat véghezvinni. Spanyolországnak emellett erős pozíciója van az EU-ban, amely lehetővé teszi, hogy előnyös feltételek mellett kapjon garanciát az Uniótól.