“Ezt akarjuk mi, szlovákok? Hogy visszatérjenek a régi idők? Hogy lámpavasra akasszanak minket, hogy magyarul tanuljuk a Miatyánkot?”
(Ján Slota)
Nem muszáj okvetlenül hazudni ahhoz, hogy romba döntsük az ellenfél mondandóját. Bőven elég az, ha spekulálni kezdünk és kilyukadunk egy teljesen valószínűtlen eredménynél. A politikusok és a publicisták hajlamosak arra, hogy egy harmadik, korábban szóba se kerülő témánál fejezzék be az elmélkedéseket, kapcsolatba hozva azt a kiindulóponttal. Ez a technika az úgynevezett csúszós lejtő (angolul slippery slope).
A csúszós lejtő lényegét a következőképp lehetne összefoglalni: ha “A” esemény bekövetkezése magával vonja a “B” eseményt is, valamint a “B” esemény megtörténte elvezet a “C” eseményhez, akkor az “A” esemény megakadályozásával megakadályozzuk egyben a “C” eseményt is.
Fordítsuk le ezt a közérthetőség nyelvére, mondjuk Slota példáján. Amennyiben létrejön egy magyar egyetem, megerősödik a szlovákiai magyar nemzettudat. Mikor megerősödik a szlovákiai magyar nemzettudat, uralkodni fognak rajtunk a magyarok – és ha uralkodnak rajtunk a magyarok, magyarul kell elmondanunk a Miatyánkot. A látszólagos megoldás tehát: megszüntetni a magyar egyetemet, hogy ne uralkodjanak itt semmiféle magyarok.
A csúszós lejtő okfejtései nem minden esetben hibásak, de elméleti, spekulatív síkra terelnek bármilyen beszélgetést. Ugyanúgy, mint a szalmabábu, a csúszós lejtő alkalmazása is teljesen pártfüggetlen. A módszert öntudatlanul nagyon sokat használják az újságírók, írásban talán még a politikusoknál is gyakrabban nyúlnak az eszközhöz.
Csúszós lejtőnek számít például azon elmélkedni, mi mindent fog -még- államosítani a kormány, ha már rátette a kezét mondjuk a magánbiztosítókra. Logikailag kétségbevonható gondolatmenettel jutunk el az abortusz tagadásától a kötelező hittanórák számának növeléséig. Nem jelenthetjük ki teljes bizonyossággal, hogy az Egyesült Államok Irak és Afganisztán után Iránban indul harcba.
A slippery slope alkalmazása gyakori és bevett szokás a különböző érvelésekben, de ettől még nem lesz logikailag helyes. A csúszós lejtő használatával könnyen és szinte észrevétlenül kapcsolhatunk egymáshoz olyan jelenségeket, amelyeknek semmi, vagy csak kevés közük van egymáshoz.
A csúszós lejtő elleni védekezés legrosszabb módja a kategorikus tagadás, illetve a kölcsönös személyeskedés. A technika annyiban különleges, hogy másképp lehet ellene védekezni élőszóban és írásban. Élő beszélgetésben érdemes kiemelni, hogy egy spekulatív okfejtésről van szó és csak a következő lépésben érdemes gondolkodni. Írásban nagyon könnyű lecsupaszítani az eredeti cikk gondolatmenetét és rámutatni a logikai bakugrásokra.