Dúl a gazdasági válság, fogynak a megrendelések, esik a fogyasztás. Közben pedig beléptünk az internetes érába, minden kisebb vállalkozás csináltat magának egy szimbolikus weblapot és megpróbál új utakon is klienseket szerezni – legalábbis ez a trendi. A való világban persze máshogy működnek a dolgok, a vonal egyik végén az érdeklődő kuncsaft, a másik felén pedig a több-kevesebb lelkesedéssel dolgozó vállalkozó.
Tavaly decemberben a szülőknek köszönhetően nyílt alkalmam egy érdekes kísérletre. A családi ház északnyugatra néző balkonablakai felett… eljárt az idő, ideje komolyan elgondolkodni a cserén. Az ablakbeszerelő-ipar éppen elvirágzóban van a komáromi régióban. Rengeteg a konkurens vállalat, a karácsony előtti időszakban pedig mindenki masszív kedvezményekkel próbál a vevők kedvében járni és begyűjteni minél több megrendelést.
A speciális anyagok a brutális, negyven-ötven-hatvan százalékos kedvezmények ellenére drágák, egy egyszerű balkonajtó meg egy ablak cseréje alsó áron harmincezer koronánál (most már ezer euró) kezdődik. Akárhogy is nézzük, egy érdeklődő kliens kedvéért megéri visszajelezni.
A kísérlet pedig elkezdődött. Egy egyszerű, tömör és tárgyilagos levél került elküldésre hat magáncég címére. Én, mint érdeklődő vevő árajánlatot kértem egy ablak-ajtó kombóra, a pontos méretek megadásával. Ez december hetedikén történt (vasárnap).
Az első válasz a Novarolltól futott be kilencedikén (kedd) reggel, tehát nagyjából egy munkanappal az email kiküldése után. Rövid márkaismertetést és szétírást tartalmazott, egy átlátható dokumentum formájában. A második levél szerda délben jött az Incotec nevű vállalattól. Három dokumentumot is kaptam, egy konkrét, nagyon részletesen szétírt ajánlatot, egy termékismertetőt és egy speciális papírt az aktuális akciókról.
Február elején úgy gondolom, már le lehet zárni a “pályázatot” – a többi négy cég ugyanis nem válaszolt és nem hinném, hogy kapok még valaha is levelet tőlük ablakügyben. A nevektől eltekintek, a két “vásárlóbarát” vállalat viszont megérdemli, hogy meg legyenek említve. A szüleim még mindig gondolkodnak a beszerzésen, döntésre nem jutottak. Én viszont pontosan tudom, hogy kitől várhatok a legközelebb információkat, ha sem időm, sem kedvem nincs személyesen elmenni valahová.
A végére marad a legfontosabb szlovákiai/magyar tapasztalat elektronikus ügyintézés esetén – ha egy hivatalos emailre nem kapunk választ három napon belül, akkor nem is fog megjönni soha. Írjunk újra, telefonáljunk, vagy felejtsük el az ügyet. Így lesz hosszú és boldog életünk a régióban.