Tetovált romával hirdette sajátos nézeteit az SNS, rasszizmust kiáltva felhördült a média – és néhány párt. Elsőre nem egyértelmű, de Slotáék számára ennél jobban nem is alakulhattak volna az események, a szlovák politikai pártok pedig nagyon levizsgáztak. Kiderült, hogy a téma tabu, ez pedig baj. Nagy baj.
„Hogy ne etessük azokat, akik nem akarnak dolgozni” – állt az SNS óriásplakátjain. A sajtó felhördült, rasszizmussal vádolta meg a pártot, a plakátokat idővel leszedik, átragasztgatják, elfelejtik. Minden rendben van ezzel? Korántsem.
A roma politikai szervezetek elítélő nyilatkozatot adtak ki, Ondrej Dostál beperelheti a nemzetieket, mély felháborodását fejezte ki rengeteg kispárt, valamint az MKP és a Híd. A nagy pártok hallgatnak, az SNS „cenzúrázva” felirattal dobna piacra újabb óriásplakátokat. Mi ezzel a probléma? Elsősorban az, hogy senki sem reagált arra a jelenségre, amiért egyáltalán megszülethetett ez az alkotás, ellenben mindenki izomból rasszizmust kiáltott.
A szlovákiai cigányság szociális helyzete kétségbeejtő, ráadásul többször is cserben hagyta őket a szlovák állam. Nincs kiút számukra a munkanélküliségből, hiányoznak a hatékony megoldások az életszínvonaluk, a társadalomba való hasznos betagolódásuk módjára. És ami még rosszabb, nyilvánosan beszélni sem túlságosan trendi a valódi problémákról, sokszor tévhitekről, amelyek a cigány közösségek közelében élő lakosságot – a választókat – foglalkoztatják. Ha néha-néha el is jut a probléma a nyilvánosságig, csak ilyen durva plakátok képében jelentkezik, mint az SNS alkotása.
A nagy szlovák pártok pedig hallgatnak. Persze, sokkal könnyebb lenne választ adni Slotáék másik, a magyarokat támadó határokat védeni szándékozó plakátjára. Arra ugyanis azt lehetne mondani, hogy természetesen a szlovák határok egysége szent és sérthetetlen. A cigánybűnözést sugallmazó plakátok tartalmi részére ugyanakkor veszélyes bármilyen választ is adni, hiszen ha a legcsekélyebb mértékben is igazat adnának az SNS-nek, jönnének a dühös jogvédők.
Félreértés ne essék, Slotáék kampányfogása primitív, rasszista és általánosító. Maga a téma viszont nagyon is aktuális, miért félnek a pártok adni rájuk egy választ, ráadásul a választási kampányban? Iveta Radičová, az SDKÚ listavezetője például korábban rengeteget foglalkozott a szociálisan elmaradott keleti régiókkal, azon kevesek egyike, akik személyesen is megjárták a legsötétebb gettókat. Igaz, ha legalább annyira őszintén nyilatkozna a témáról, mint az egyetemi előadásain, azonnal elveszítené a háborgó civil szféra támogatását.
Mégis, nincs egyetlen párt sem, amelyik képes lenne kiállni a nyilvánosság elé, és azt mondani: kár lenne tagadni, valóban vannak problémák, a mi kezünkben pedig ott a megoldás. Válasszanak minket, és rendet teszünk! Mindenki hallgat, még Sulík is, aki pályafutása hajnalán még nyíltan beszélt a roma közösségeket érintő problémákról. Mindenki hallgat, kivéve Slotáékat.
Az SNS nemhogy szavazókat nem fog veszíteni a plakát miatt, hanem újabbakat nyer. Azokat, akik most úgy gondolják, megerősítést nyert, hogy még csak beszélni sem szabad egy nagyon fontos és égető problémáról. Azokat, akik napról napra találkoznak azzal a jelenséggel, hogy a szociális segélyrendszeren élősködők sokkal jobban élnek, mint a tisztességes munkából megélni próbáló állampolgárok. Ne hagyjuk, hogy ezek az elkeseredett emberek egyszer csak azon kapják magukat, hogy csakis Slota mondja ki azt, amit ők gondolnak…