Lehangoló volt nézni az állampolgársági törvény módosításáról szóló vitát a szlovák parlamentben. A verbális túlerőben levő ellenzék a magyar kormány „példátlan” intézkedését ostorozta, a felszólalásokban csak azokról feledkeztek meg következetesen, akiket az intézkedés érint – az egyszerű állampolgárokról.
A Smer, az SNS vagy Igor Matovič álláspontjától legalább könnyű idegenkedni, az ellenszenv és a bizalmatlanság a felvidéki magyarság iránt nem szokatlan, gyakori jelenség.
A téma kapcsán viszont a progresszív szlovák értelmiség egy másik érvet is gyakran megemlít: eszerint a felvidéki magyarok alapvetően jó szándékúak, semmi esetre sem szeretnék kiélezni a konfliktusokat a szlovákokkal, de hazájuk kormánya áldozatául estek, amely csak eszközként kezeli a határon túli kisebbséget. Így tulajdonképpen mindkét fél egyenlő mértékben hibás. A két rossz között őrlődő szlovákiai magyarság elmélete tetszetős, de a kettős állampolgárság ügyében nem állja meg a helyét. Orbán felelősséget viselne a kialakult helyzetért? A magyar kormány nyakába egyetlen dolgot lehet varrni: a kettős állampolgárságról szóló törvény elfogadásának meglehetősen szerencsétlen, májusi időpontját. Már akkor is tudni lehetett azonban, hogy a magyar törvény januártól lép érvénybe, semmilyen racionális érv nem indokolta, miért kell a szlovák politikai elitnek sebtében elfogadni egy olyan logikátlan ellentörvényt, amelyik már júliustól érvényes. Azóta pedig a szlovák politikai elit ámokfutásának lehetünk a tanúi.
A Fico-kormány májusi reagálásában a törvény nemzetközi tarthatatlansága mellett érvelt, és azóta többször, egyebek között a múlt heti parlamenti vitában is elhangzottak erre utaló mondatok. Ehhez képest a szlovák fél hivatalosan semmilyen ellenlépést nem tett az ügyben – merthogy körülményes és gyakorlatilag lehetetlen lenne megcáfolni, hogy a magyar intézkedés EU-konform. Ezt a frázist azóta is ismételgeti a szlovák fél, csakúgy, mint azt a tévhitet, hogy a magyarok szervezett, központi akciója folyik annak érdekében, hogy minél több felvidéki vegye fel a kettős állampolgárságot. Az OKS-en és Somogyi Szilárdon kívül senki nem tartotta fontosnak hangsúlyozni, hogy egy önkéntes, senki által nem befolyásolt, gyakran mindenféle politikai dimenziót mellőző egyéni döntésről van szó.
Egy másik gyakori érv, hogy az Orbán-kormány döntése miatt a szlovák fél eltúlzott önvédelmi reagálását látjuk, ismét sikerült felszítani a nacionalizmust. Pedig csak annyi történt, hogy válsághelyzetben ismételten megmutatkozott, miként gondolkodik a magyarokról a szlovák politikusok többsége. Nem mesterségesen szított ellenszenvről van szó, a kisebbség iránti antipátia mindig is létezett és létezik, legfeljebb néha – megfelelő téma hiányában – kevésbé érezhető.
A magyar kormányt rengeteg intézkedésért lehet hibáztatni, de a kettős állampolgárság ügyében nem. Nem Orbántól kell számon kérni, hogy valamit adott, hanem Ficótól, hogy valamit elvett.